Hasonló termékek
Hogyan tovább?
A járási Gyerekesély programok fenntarthatóságának vizsgálata 2017-2022
Szellemhívók és áldozárok
A Szellemhívók és áldozárok kötetcím az amerikai őslakos vallások két fontos jelenségét nevezi meg. A szellemhívó szó az inuit (eszkimó) angekok, dán ndemaner kifejezés pontos fordítása, régi magyar áldozár (áldozópap) szavunk pedig itt az azték és inka vallási specialistára utal. A kötet ennek megfelelően tagolódik három egy inuit, egy azték és egy inka vallástörténeti részre.
Szakrális terek Budapesten a rendszerváltozás után
"A kötet két alapvető filozófiai és társadalmi kategória, a tér és a szakralitás összekapcsolása mentén a hazai társadalomkutatásból lényegében hiányzó kérdésköröket tárgyal."
Két kárpátaljai parasztpróféta szent iratai
Kötetünkben közreadjuk két református parasztpróféta, a tiszaágteleki Borku Mariska és a nagydobronyi Szanyi Mikó Borbála művét, a Lettszövetséget felfedező Küllős Imola, valamint a Nagydobronyban kutatott Sándor Ildikó tanulmányainak kíséretében. Ez a maga nemében egyedülálló szövegkiadás a puritán hagyományokat őrző protestáns népi vallásosság hiteles és megrendítő dokumentuma.
A mártírium homályából
A kötet középpontjában egy kevéssé ismert kínai etnikum, a sibék állnak. Szerzője feltehetően az egyetlen olyan kutató, aki velük együtt élve, hosszú időtartamú néprajzi terepmunkát végzett közöttük. Ennek az eredetileg mandzsu nyelvet beszélő etnikumnak a döntő többsége mindmáig az "őshazának" tekintett északkeleti tartományokban él elszórtan, de a Kína nyugati részén fekvő Xinjiang Ujgur Autonóm Területen belül ugyancsak nagyobb lélekszámú közösségeik vannak.
Az iszmá'iliták rövid története
Az iszmá’iliták a második legnagyobb sí’ita közösség a muszlim világban. Eredetük több évszázados múltra, az iszlám korai időszakára nyúlik vissza. Napjainkban vallási kisebbségként több mint huszonöt országban, Ázsiában, Afrikában, Európában és Észak-Amerikában élnek szétszórtan. Történetüket a közelmúltig leginkább ellenségeik, a szunnita hitvitázók és a keresztes krónikások tolmácsolásában ismerhettük meg, ez magyarázza, hogy tanításukkal kapcsolatban a középkor óta legendák és tévképzetek sokasága terjedt el.
Leírás
Kötetünk 18 tanulmányának java része a vajtai Vay Ádám Múzeumban 2005 októberében tartott Tárgy és folklór címet viselő konferencia előadásainak tágabb keretekbe helyezett változata. A konferenciára – amelynek fő rendezője a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszéke volt – az ország minden területéről és a határon túlról (egyetemi tanszékekről, kutatóintézetekből és múzeumokból) érkezett folkloristák, múzeológusok, antropológusok előadásainak központi tematikája a jelképes tárgyaknak, illetve a tárgyak szimbolikájának a vizsgálata volt, elsősorban néprajzi–antropológiai, illetve folklorisztikai megközelítésben; tárgyként értelmezve a való világ minden létezőjét, az érzékelhető valóság bármely darabját vagy szeletét.
A változatos témák az ember és a tárgyi világ viszonyának egy-egy sajátos aspektusát képviselik: a szerzők a jelként, ikonként vagy szimbólumként valami mást (is) jelentő, valami "szellemi" többletet is hordozó objektumokat, jelenségeke, mindennapi környezetünk jelentést hordozó darabjait vizsgálták. Kiemelt szerepet kapnak a "hagyományos" szimbolikus rendszerek: rítusok, kultuszok, szimbolikus folklór-műfajok (például a varázsmesék) tárgyai, a rítusok kellékeinek szimbolikája a lakodalmi fenyőtől a betlehemes-játék templom-építményén át a húsvéti tojásig, két bevezetőül közölt összefoglaló tanulmányunk is e tárgykörben mozog. Helyet kapott a kötetben a keresztény kultuszok tárgyi világának néhány darabja is: Szent Anna kultuszképei vagy a rózsafüzér; de megjelennek a hétköznapi élet (a ruházkodás, fonás-szövés, gyógyítás) szimbólumai, vagy a mágia és divináció jelképes tárgyai is, mint a mágikus védekezést szolgáló piros gyöngy, vagy a késő ókori Bizánc jósló szobrai, valamint a holttest mint az érintkezési mágia tárgya, vagy a boszorkányperek tárgyi bizonyítékainak szimbolikus tartalmai. A kutatók legifjabb generációja friss kutatási témákkal: a márkajelek (logók) szimbolikájának és az emlékezet jelképes tárgyi világának tanulmányozásával vesz részt a kötetben.
Szívesen ajánljuk könyvünket a humán tudományok művelőinek és rajtuk kívül is mindazoknak, akik a múlt és a jelen embere által tapaszlat, érzékelt tárgyi világ mélyebb megértéséhez keresnek kulcsot.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Pócs Éva |
| Megjelenés | 2008 |
| Terjedelem | 480 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött, kartonált |
| ISBN | 9789632361109 |
| Sorozat | Studia Ethnologica Hungarica |