Hasonló termékek
A rendellenesek
A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalomtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
Demokrácia és totalitarizmus
A könyv a nagynevű francia szociológus és politikai filozófus egyik legismertebb munkája. Aron ebben foglalta össze a lehető legközérthetőbben demokráciaelméletét, valamint a modern totalitarizmus mibenlétére vonatkozó felfogását.
Fichte korai tudománytanának alapgondolata
Antropológia és transzcendentális filozófia
„Az én rendszerem az első, amely a szabadság rendszere; ahogyan a francia nemzet elszakítja az ember külső láncait, úgy rázza le az én rendszerem a magában való dolog, a külső befolyás béklyóit, amelyet minden eddigi rendszer, még a kanti is, többé-kevésbé köréje fon, és állítja elénk az embert az első alaptételben mint önálló lényt.”
Válogatott politikai írások
A könyvet ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a francia kultúra és politikai gondolkodás iránt, a szűkebb szakmának éppúgy, mint a nagyközönségnek.
A törvények szelleméről védelme
A kötetben Montesquieu A törvények szelleméről védelme című vitairatának fordítását közöljük, valamint a Gondolataim címet viselő, a szerző életében kéziratban maradt gyűjteményből adunk közre egy tematikus válogatást.
Eljövendő múlt
Genealógia Nietzschénél, Husserlnél és Heideggernél
A könyv Nietzsche genealógiai elgondolásait fenomenológiai perspektívából, Husserl és Heidegger történeti elmélkedéseinek fényében próbálja újraértelmezni és a genealógiát mint a történeti önmegismerés programját bemutatni.
Leírás
Max Weber (1864-1920) a XX. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt, akinek munkái a társadalomtudományok számos területének modern történetét meghatározták. Noha nem tartotta magát filozófusnak – és sokat tett azért, hogy kortársai se tartsák annak –, életműve mára egyre nagyobb jelentőségű a filozófiatudomány számára. E könyv az egyik rendkívül összetett és kiemeledően fontos Weber-szöveg, a „Konfucianizmus és taoizmus” elemzése révén helyezi el a szerző történelemképét az újkori európai gondolkodástörténetben. A vizsgálat sem a Weber által művelt szaktudományok, sem a sinológia területén nem követel előismereteket az olvasótól. Az egyetlen dolog, amit megkövetel, a nyitottság Weber műveinek filozófiai megközelítésű értelmezésére.
TAKÓ FERENC az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte tanulmányait a japanológia és a filozófia területén. Hallgatói évei alatt az Eötvös József Collegium bejáró tagja volt. Fő kutatási területe a kelet-ázsiai bölcseleti hagyományok európai – elsősorban német – recepciója. A jelen kötet alapjául szolgáló, „Was fehlte”. Max Weber Kína-tanulmányának helye az életműben és az európai Kína-recepcióban című doktori disszertációját 2017-ben védte meg, s 2018-ban érdemelte ki vele a Cogito-díjat.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Takó Ferenc |
| Megjelenés | 2020 |
| Terjedelem | 336 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789634145790 |
| Sorozat | Cogito könyvek sorozat |