"A Zsoltárok könyve teológiáját sokféleképpen lehet leírni. Az itt bemutatott tanulmányok nem szisztematikusak és nem érvekre alapozott teológiát fejtenek ki. Bízom azonban abban, hogy hozzájárulhatnak egy új, egységesebb, integráltabb teológiai érzékenység kialakításához a Zsoltárok könyve olvasásában. Ez a kötet nem létezik olasz nyelven, kizárólag magyarul jelenik meg. Hogy megszülethetett, az Szabó Miklós Xavér, Szatmári Györgyi és tanítványaik türelmének és szorgalmának köszönhető, akikkel a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszékén dolgoznak. Nekik és minden jóakaratú magyar nyelvű olvasónak szívbéli köszönetemet fejezem ki."

Kötetünket ajánljuk mindazoknak, akik a „sokszor és sokféle módon…”, próféták által és prófétai gyűjteményekben is megjelenő Isten szavával szeretnének mélyebben megismerkedni, s ennek a Szónak történelemben, kultúrák változása közepette és változó korokban megnyilvánuló hatékonyságát újra és eleven módon felfedezni.

A szenvedő ember stációi

E könyv nem tesz kísérletet a Jób könyvével kapcsolatos valamennyi kérdés megválaszolására, amiképp e szemléletmódok teljes palettájának lefedésére sem. Ellenkezőleg, a bevezető fejezetben Konrad Schmid nyújt elemző betekintést a könyv felépítésébe, amely a könyvet teljes egészként láttatja. Az ezt követő fejezetekben Manfred Oeming ad éles látleletet a könyv különböző felvetéseiről, beleértve a dialógusok összefoglalását, Jób monológját, Elíhu beszédét ("az ellen-monológot"), Jób találkozását Istennel és az út végállomását. A két szerző tudományos és teológiai megközelítése a könyv közérthető, gazdagító olvasatát nyújtja.

Két jól elkülöníthető csoportja van azoknak, akiket „joyce-iánusoknak” nevezünk: a „belsősök” és a „külsősök”. A „belsősök” a szövegek eltökélt feltárására koncentrálnak, az utalások és a mutációk megszállottjai, és sok esetben még Heideggernél is Heideggerebbek a filológiai mélységek feltárásában – természetesen az alászállásban. Ismerek néhány elsőrangú „belsőst”, s nagy tisztelettel adózom nekik: ilyen a kaliforniai John Bishop és az antwerpeni Geert Lernout.

Eszter könyve a héber Biblia, az Ószövetség különleges könyve, mely a zsidóság első kollektív üldözésének és az attól való megmenekülésének történetét foglalja írásba, egyben megteremtve a tavaszi örömünnepet a purimot.

„…köszöntöttük egymást, čókolom, dobrígyeny, dovigyenyja, és slussz”

A késmárki Sebastian Ambrosius története (1554–1600)

Sebastian ​Ambrosius késmárki humanista lelkész életpályájának bemutatása a több síkon tevékenykedő főszereplőt az (akár) egymásba fonódó kontextusok rétegeiben próbálja megragadni: a szepességi várostörténet, a protestáns egyháztörténet, a humanista művelődés és oktatás, az udvari-patrónusi rendszer és a Respublica litteraria kontextusaiban.