Hasonló termékek
Leselejtezettek
A "Leselejtezettek" a magyarországi piacgazdasági átmenettel járó nagy átalakulás társadalom- és térszerkezeti hatásait és mindenekelőtt a tartós társadalmi kirekesztettségben élő cigány és nem cigány népesség kialakulását kívánja megragadni.
Önpusztító nemzeti habitus
Magyarország az öngyilkosságok gyakoriságát tekintve legalább másfél évtizede világelső, vagy ahhoz közeli pozíciót foglal el. Kevésbé ismert, hogy ha nem is ilyen egyértelműen ez nemcsak az öngyilkosságokra, hanem mindenféle önpusztítással kapcsolatba hozható jelenségre is igaz.
Georg Misch és az önéletírás
Georg Misch az a gondolkodó, aki átfogó önéletírás-történeti műve révén a legtöbbet tette az önéletírás filozófiai, irodalom- és történettudományi jelentőségének megragadásáért. Mégis, egészen eddig alig jelent meg e tudományok magyar nyelvű diskurzusában, így a teljesítményét megillető méltatástól igen messze vagyunk - e kötet szerzője a hiány enyhítésére vállalkozott.
Trubadúrok
Ez a könyv nem irodalomtörténet, hanem költői történet. Nemcsak a szakembernek szól, hanem mindazoknak, akik mélyebben érdeklődnek az irodalom és a régi korok költészete iránt. Sőt, fel kívánja ébreszteni az érdeklődést e távoli kor költői iránt. A rendszerezés helyett azokra az érzelmi és gondolati mozgatókra irányítja a figyelmet, amelyek megindították és alakították a modern európai nyelvek első nagy lírai kibontakozását. És mindezt a 21. századi ember szemszögéből nézve, a jelenkori filológia és lélektan eredményeire építve teszi.
Koreaiak Magyarországon az 1950-es években
Az 1950-es években csaknem ezer észak-koreai fiatal tartózkodott Magyarországon. Először fordult elő, hogy egy ekkora létszámú kelet-ázsiai közösség került Magyarországra, majd éveken keresztül itt tartózkodott. A legfiatalabbak a Szabadság-hegyen felállított Kim Ir Szen Iskolában, majd a Hűvösvölgyben megnyitott Pak Den Áj Gyermekotthonban kezdték meg tanulmányaikat. Az észak-koreai kormány kérésére folyamatosan érkeztek hazánkba idősebb diákok is, akik közül sokan részt vettek a koreai háború harcaiban.
Az emlékezés társadalmi keretei
1925-ben megjelent könyve nem csupán a szociológia egyik alapműve, hanem a történelem-, a kultúra- és az irodalomtudományokban is alkalmazott emlékezetkutatás origója. Elmélete szerint nem csupán az egyes emberek, hanem a társadalmi csoportok és társadalmak is rendelkeznek emlékezettel, amely identitásukat és stabilitásukat alapozza meg.
Eltűnt falusi világok
Több mint negyedszázada próbálok rájönni arra, mi is az a Társadalomtörténet, és mire egy-egy elgondolást többé-kevésbé megismerek, az addigra 'másutt megunt ócskasággá' válik. Jobbnak láttam ezért, ha ezúttal az egykori főszereplőknek adom át a szót: mondják el maguk a saját (társadalom) történetüket.
A történész szerszámosládája
A Történelem és társadalomtudományok konferencia két éve szerepel az Atelier Magyar-francia Társadalomtudományi Műhely programjában. Célja a történelem és a társadalomtudományok közötti hazai párbeszéd előmozdítása.
Leírás
Ez a könyv Ladányi János 45 éves munkássága legfontosabb eredményeit foglalja össze. Annyiban tér el egy hagyományos szakkönyvtől, hogy elsősorban a témaválasztáshoz és a tanulságok levonásához vezető szubjektív utat, családi meghatározottságokat, élményeket és benyomásokat veszi számba. Teszi ezt úgy, hogy - a megszokott, meglehetősen bonyolult tudományos nyelvezet helyett - erősen leegyszerűsített nyelvet használ. Emellett nem a tudományos felismeréshez vezető bonyolult útra, hanem az egyes kutatások eredményeire koncentrál. A kötetben alig vannak számok és adatok - statisztikai táblázatok, diagramok pedig egyáltalán nem találhatók ebben a könyvben.
A választott stílus és nyelv aztán erősen meghatározza a kötetben tárgyalt témákat is. Az első két fejezet a szerző szülőhelyével és családjával, valamint általános és középiskolai tanulmányaival foglalkozik. Ezt követi egy hosszabb, a rendszerváltás előtti és utáni szociálpolitikával foglalkozó fejezet, aminek nem titkolt célja a Kádár-rendszer alatti társadalmi egyenlőtlenségek mértékével és azok szociálpolitikai kezelésével kapcsolatos illúziók eloszlatása. A továbbiakban a szerző több oldalról járja körül azt a problémát, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásának és újratermelődésének megértése szükségképpen részleges marad, ha az etnikai egyenlőtlenségek szerepét figyelmen kívül hagyjuk, és kizárólag az egyénnek a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt pozíciójából próbálunk kiindulni. Végül a könyv a nemzeti habitussal mint történelmi termékkel és történelemformáló tényezővel foglalkozik.
A szöveges részekhez archív és új fotók társulnak. Az utóbbiak Csanádi Gábor munkái.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Ladányi János |
| Megjelenés | 2020 |
| Terjedelem | 176 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789634146759 |