Ez a kötet a politikai rendőrség dokumentumaiból válogat: ügynökjelentések, hivatalos feljegyzések, tájékoztatók, összefoglalók az egyes olimpiákról – Melbourne-től Szöulig.

A 17. századi magyar történelemben számos nagyformátumú magyar politikus - mint Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre -- tűnt fel, valamint alapvető fontosságú események - például Buda 1686-os visszafoglalása az oszmánoktól -következtek be. E korszak szépségét azonban nem pusztán ez adja. A történelem iránt érdeklődők közül sokan gondolják úgy, hogy a 20. század az egyedüli időszak, amelyben az információs forradalomnak hála - nyilvántartási adatbázisok, kommentek milliói az Interneten, rádió és tévéműsorok stb. -, az emberről mindent meg lehet tudni, és még a ,,kisember" élete, gondolatai is megismerhetők.

Az alábbi írás mindenekelőtt e két utóbbi kérdésre keres választ. De a válasz nem egyszerű, hanem igazi geopolitikai fejtörő. Legalább három módon kell megvilágítani a problémakört. Egyrészt az EU oldaláról, „belső és külső nézetből”,
vagyis EU-s határokon belülről és kívülről.

16–17. század

Sok forrás adatai alapján írja le a jó házasság társadalmi normájának érvényesülését, valamint ugyancsak sok forrás segítségével a norma sérelmeit. A könyv különös érdekessége az, hogy egyszerre szól hatalmas várak és falusi kis házak lakóiról.

Sokan, sokszor, sokféle politikai szemszögből értékelték már 1956-ot. Kovács Marika visszaemlékezése annyiban különbözik ezektől, hogy – saját sorsába ágyazva – a magyar munkásosztály egy jobb világ megteremtéséért vívott, elszánt harcát mutatja be. Élete meghatározó élményéről, a munkástanácsok forradalmáról beszél, melynek megértését és bukásának okát fiatal lány korában elkötelezetten és kétségbeesetten kereste, míg végül Lev Davidovics Trockij írásaiban találta meg Franciaországban. A visszaemlékezés Párizsban íródott franciául, de tanulságul szolgálhat a mai nemzetközi munkásmozgalom számára is.