A könyv a betegség, a fájdalom és a fogyatékosság tapasztalatát a pszichológia és a fenomenológia módszereivel vizsgálja. Az utóbbi évtizedekben a fenomenológiai, interpretatív irányzatok egyre inkább teret hódítanak az egészségpszichológiai kutatásokban. A könyv középpontban, Arthur W. Frank kifejezésével, a „mélyen” beteg ember tapasztalata áll, akinek a betegsége krónikus vagy kritikus, befolyásolja döntéseit, átírja élettörténetét, kihat az identitására.

A humán környezettudomány a 21. század szülötte, egy olyan korszaké, amikor az emberiség már nem teheti meg, hogy a környezeti problémákat figyelmen kívül hagyja, vagy egyetlen nézőpontból próbálja átlátni és kezelni.

Paul Ricœur (1913–2005) a 20. századi filozófia egyik legjelentősebb alakja. A fenomenológia, a filozófiai hermeneutika, a narratív identitás, a metaforaelmélet, az irodalom-, s a történelemelmélet terén megkerülhetetlen a munkássága.

Őszinte válasz az összeomlásra

(fordította: Stumpf-Biró Balázs)

Eligazodás az éghajlati káosz valóságában

(fordította: Stumpf-Biró Balázs)

Az algoritmusok megkönnyítik a munkánkat, és minden képzeletet felülmúló lehetőségeket teremtenek életünk szinte minden területén. A génsebészet lehetővé teszi majd szervezetünk tökéletesítését, visszafiatalítását, az életkor meghosszabbítását. Az információtechnológiának és a biotechnológiának köszönhetően fantasztikus fejleményeknek nézünk elébe, melyek paradicsomi állapotokhoz vezethetnek, de súlyos, dehumanizáló kockázatokkal is járnak: feleslegessé válhatunk és elveszíthetjük emberi mivoltunkat, arcunkat. Sokan úgy gondolják, hogy mindez a sci-fik világába tartozik, de nem, ez már a belátható jövő, a műszaki fejlődés üteme ugyanis egyre gyorsul. Már az elkövetkező két-három évtizeden belül is alapvető változásokra számíthatunk. Az új technológiák társadalmi-gazdasági hatásain kívül a szerző elemzi az Európai Unióban és a világgazdaságban végbemenő folyamatokat és megvilágítja a globális környezeti problémák jellegét is.

A szemlélődő imádságról szóló egyes mai tanítások a Tanítóhivatal megnyilatkozásainak fényében

A korombéli ember sok mindent átélt már ebben az országban. Éppen elkerülte a szörnyű ötvenes éveket, az amnesztia után eszmélt és mire felnőtt lett, recsegni ropogni kezdett a szocializmus remek épülete. Aztán beköszöntött a vad kapitalizmus, eredetinek egyáltalán nem nevezhető tőkefelhalmozás, a köztulajdon kiárusításának kora. A következő fordulóban az intézményesített tolvajlás, mostanában pedig az új állami monopolkapitalizmus, nepotizmus és autoriter rezsim kiépítése a cél. A természettel való kapcsolat rendezése ezen időszak alatt soha, sehol nem szerepelt a sürgős teendők listáján. Mégis voltak és vannak, akik megpróbálják. Eme úttörők egy maroknyi csoportjáról szól ez a könyv.