Hasonló termékek
Tobit / Tóbiás könyve
Szöveg - Hagyomány - Teológia
Az Ószövetség ún. "deuterokanonikus" könyvei - Tóbiás/Tobit, Judit, 1-2 Makkabeusok, Sirák fia, Salamon bölcsessége, Báruk, Jeremiás levele, Eszter és Dániel kiegészítései - előrendű fontosságú információkat szolgáltatnak a Kr. e. két évszázadban élő zsidóság teológiájának, illetve tágabban vett eszmetörténetének és világlátásának megértéséhez.
Szabadság és fenomenológia
- Tanulmányok Husserlről és Heideggerről
Minden kinyilatkoztatás kritikájának kísérlete
„A vallás az evangéliumok óta nem nyert e műhöz fogható támaszt, és nélküle rövid időn belül az evangéliumok is rosszul jártak volna.” Karl Leonhard Reinhold – Fichte elődje a jénai katedrán – nyilatkozott így Fichte első nyomtatásban (névtelenül) megjelent művéről, bár igaz, hogy a közvéleményhez hasonlóan Kant munkájának tartotta. Az ésszerűség a kinyilatkoztatás mércéje, állítja a korra jellemzően Fichte, s minthogy olyan tárgyról van szó, amelyet a tiszta elméleti ész segítségével sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet, Kantot követve a gyakorlati ész területére utalja a kérdést.
Útkereső értelmezések
- A Magyar Filozófiai Társaság Hermeneutikai Szakosztályának munkáiból.
Hagyományok dialógusban
„Ki vagy te?” – faggatják a Jeruzsálemből érkezők a Keresztelőt. Ezzel a kérdéssel kezdőik a János-evangélium cselekménye. „Ki vagy te?” – szegezik később Jézusnak a kérdést vitapartnerei. Az evangélium megírása válasz erre a kérdésre. Az első század végén egy Krisztusban hívő tanítvány a szinoptikus evangéliumokból ismert hagyománnyal párbeszédet folytatva megfogalmazza, kinek tartja az Emberfiát, az evangélium főszereplőjét. „Mit kerestek?” – ez Jézus első szava a Negyedik evangéliumból.
Az ismétlés
Az ismétlés című könyv – két másik művel együtt, amelyek közül az egyik a Félelem és reszketés – 1843 októberében jelent meg Koppenhágában. Kierkegaard rövid élete (1813-1855) alatt elképesztő mennyiségű könyvet írt, talán egy személyben volt zseni és grafomán, mind a művek minőségét, mind azok mennyiségét tekintve. Ez a mű, amely egyszerre híres regényes formában megírt szerelmi történetéről és egészen különös erővel megjelenített Jób- értelmezéséről, az idők során a szerző egyik legismertebb és legkedveltebb írása lett. Rilkét például arra készteti, hogy dánul tanuljon azért, hogy a szerző műveit eredetiben olvashassa. Az ismétlés a világirodalom egyik legszebb és legszemélyesebb vallomása a szerelemről. Személyes és szenvedélyes.
Leírás
Mi a tudás? Mikor tekinthetünk valamit igazoltnak? Vajon minden tudásunk a tapasztalatból származik? Lehet, hogy nem tudunk semmit? Ha valamit én igaznak vélek, te pedig hamisnak, lehetséges-e, hogy mindkettőnknek igaza van? A kötet ezeket a klasszikus ismeretelméleti kérdéseket tekinti át az elmúlt ötven év ismeretelméleti vitái nyomán. Részletesen tárgyalja a legfontosabb álláspontokat, a mellettük és ellenük szóló érvekkel együtt. Külön figyelmet szentel azoknak a megközelítéseknek, melyek ebben az időszakban váltak először befolyásossá, az externalizmusnak és a naturalizmusnak.
Forrai Gábor (Budapest, 1962) 1985-ben végzett az ELTE filozófia–angol szakán, és 1993-ban szerzett doktori fokozatot a University of Notre Dame-en. Jelenleg a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékén egyetemi tanár. Számos tanulmánya jelent meg a kortárs tudományfilozófia, nyelvfilozófia és ismeretelmélet kérdéseiről. Legfontosabb könyvei: Tudományfilozófia (társszerkesztő Szegedi Péterrel, Áron, 1999); Reference, Truth and Conceptual Schemes (Kluwer, 2001); Intentionality: Past and Future (társszerkesztő Kampis Györggyel, Rodopi, 2005); A jelek tana: Locke ismeretelmélete és metafizikája (L’Harmattan, 2005).
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Forrai Gábor |
Megjelenés | 2014 |
Terjedelem | 224 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789632368153 |
Sorozat | Argumentum sorozat |