Hasonló termékek
Husserl és a Logikai vizsgálódások
Ismeretfilozófia és fenomenológiai filozófia
Magyar nyelven elsőként ez a kötet közöl terjedelmes szemelvényeket a Logikai vizsgálódások kulcsfontosságú részeiből és a művet értelmező tanulmányokat Bacsó Béla, Schwendtner Tibor, Vajda Mihály, Tőzsér János, Ullmann Tamás, Jani Anna, Varga Péter András és Zuh Deodáth tollából. A kötetet egy részletes bevezető, Husserl korabeli és későbbi visszatekintései és Dieter Lohmar kommentárja teszik teljessé.
Lélek és elme a kartezianizmus korában
Elmefilozófiai szöveggyűjtemény
Fichte korai tudománytanának alapgondolata
Antropológia és transzcendentális filozófia
„Az én rendszerem az első, amely a szabadság rendszere; ahogyan a francia nemzet elszakítja az ember külső láncait, úgy rázza le az én rendszerem a magában való dolog, a külső befolyás béklyóit, amelyet minden eddigi rendszer, még a kanti is, többé-kevésbé köréje fon, és állítja elénk az embert az első alaptételben mint önálló lényt.”
Realizmus, magyarázat, megértés
A kötetben szereplő tanulmányok fókuszában két alapvető fontosságú filozófiai probléma áll: egyrészt realizmus és antirealizmus, másrészt magyarázat és megértés viszonya. Szerzőink olyan eltérő területeken vizsgálják e két problémát, mint a metafizika, az elmefilozófia, a tudományfilozófia, a politikai és a művészetfilozófia.
Tanulmánykötetünkben helyet kapnak mind az analitikus, mind a kontinentális filozófiai hagyományhoz köthető írások.
Hermeneutika és demokrácia
Tanulmányok Fehér M. István tiszteletére
Tanulmányok Immanuel Kant aktualitásáról
„Fájdalom, különösen a múlttal kapcsolatos fájdalom miatt szomorkodni dőreség és puhány lélekre vall; míg az elmúlás miatt fájdalmat érezni tisztességes és becsületre méltó dolog. Ezért ez utóbbi illik hozzánk mint személyekhez, tehát annyiban, amennyiben szellemi lények vagyunk.” Az Immanuel Kant munkásságával foglalkozó kötetünk címét a fentiekben idézett, Hátrahagyott metafizikai észrevételek címen közreadott munkából vettük, feltételezve azt, hogy ez a jellegzetes kanti kikötés híven reprezentálja a königsbergi filozófus gondolkodói beállítottságát.
Leírás
Jelen kötet anyaga annak a konferenciának az előadásai köré szerveződik, amely az MTA-ELTE Hermeneutika Kutatócsoport kezdeményezésére 2012 májusában „Szót érteni egymással” - Hermeneutika, tudományok, interkulturalitás címmel, Budapesten került megrendezésre. Ahogy a konferencia témája, úgy már a Hermeneutika Kutatócsoport 2012-es megalakulása is ahhoz a fordulathoz kapcsolódik, amely az európai filozófiában - elsősorban Martin Heidegger és tanítványa, Hans-Georg Gadamer munkássága nyomán – a múlt század utolsó negyedében ment végbe. E fordulat eredményeként azóta nemzetközileg elfogadottá és szokásossá vált hermeneutikai filozófiáról, avagy filozófiai hermeneutikáról - mint egy új filozófiai irányzatról - beszélni.
A budapesti konferenciánk mottójául szolgáló s a jelen kötet címében is megőrzött „Szót érteni egymással” fordulat - jól érzékelhető módon - a dialógus ama fogalmát szólaltatja meg, mely a filozófiai hermeneutika Gadamer által kifejtett vázlatában játszik központi szerepet. Kötetünk első fejezetében az ehhez kapcsolódó tanulmányokat adjuk közre. A második fejezetbe a hermeneutikai filozófia heideggeri megalapításával és kifejtésével, illetve a hermeneutikai-fenomenológiai tradíció egy-egy fontosabb témakörével foglalkozó tanulmányokat soroltuk. A harmadik fejezet írásai a filozófiai hermeneutika egyéb szakterületek (irodalomtudomány, társadalomtudományok, szociológia, jogelmélet, teológia) vonatkozásában mutatkozó relevanciáját domborítják ki.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Fehér M. István |
Megjelenés | 2013 |
Terjedelem | 460 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789632360560 |
Sorozat | A filozófia útjai sorozat |