Hasonló termékek
Társadalomfilozófiai gondolkodók a 20. században
Korábbi korokban a filozófusok a lét általános problémáit, a megismerés egyetemes törvényeit és az úgynevezett örök igazságokat igyekeztek feltárni, a modernitás kibontakozásával mindezt már a természettudományok szemléletére alapozták.
Esztétika, filozófia, politika
A kötetben egy olyan kornak, a Felvilágosodás korának filozófiája szólal meg, amelyben politika, filozófia és esztétika még nem különültek el egymástól szigorúan, hanem termékeny kölcsönhatásban álltak. Maga Denis Diderot (1713-1784), akit itthon elsősorban az Enciklopédia szerkesztőjeként és szerzőjeként ismerünk, a korszak egyik intellektuális fejedelme, és kivételes módon mindhárom területen maradandót alkotott.
Inspirációk és ellentétek filozófiai és teológiai gondolkodás között
Számtalan könyvet írtak már filozófia és (keresztény) vallás kapcsolatáról. Ennek a könyvnek az a sajátossága, hogy kettős apológia kíván lenni egyszerre: a hité éppúgy, mint a filozófiáé. Megközelítésében ezért aztán billeg, hiszen hol a hit, hol a filozófia oldalára áll.
Az aranytök
Terápiás történetek és mesék traumát átélt gyerekeknek
A Mosoly Alapítvány módszertani kiadványsorozatának első kötetét a gyógyító terápiás történeteknek és meséknek szenteltük. Olyan történeteket válogattunk a könyvbe, melyeket traumát átélt gyerekeknek mesélhetnek a szülők vagy a különböző területről érkező szakemberek.
Az imago Dei értelme a Barthi és a Barth utáni teológiában
Az imago Dei értelmezése a barthi és a Barth utáni teológiában című tudományos dolgozata nemcsak a teológusok, de a művelt nagyközönség számára is az újdonság erejével hathat, hiszen arról az emberről szól, aki a teremtő, megváltó és megszentelő Isten által sokkal több, mint amit általában gondol magáról.
Útinapló
Montaigne az Esszék III. könyvében beszél utazásairól, az utazási kedvről, saját magáról mint utazóról. Az Útinapló az útirajz műfajának kiemelkedő jelentőségű példája, Magyarországon mindeddig mégis szinte teljesen ismeretlen maradt.
Gondolatok az első filozófiáról
Jó száz évvel szerzője halála után először jelenik meg magyar fordításban
az európai hírű jogfilozófus, Somló Bódog (1873–1920)
posztumusz munkája. A hányatott sorsú kéziratot tanítványa, a két
világháború közötti magyar jogfilozófia meghatározó alakja, Moór
Gyula (1888–1950) állította össze Somló hátrahagyott jegyzeteiből.
Művészet és tömegkultúra
Frankfurti Iskola, Arendt és a következmények
Leírás
Spinoza (1632–1677) filozófiai fő műve, a posztumusz kiadott Etika a
hagyományos és a radikálisan új gondolkodásmód egyedülálló ötvözete.
Szisztematikus elméleti mű, de a mindennapi élet éleslátó analízise is, mely
előkészíti mind a Teológiai-politikai tanulmányt, mind a Politikai tanulmányt.
A negyedik rész végén maga Spinoza így foglalja össze, hogy „milyen
haszonnal jár ennek az elméletnek ismerete a gyakorlati életben:
Először arra tanít, hogy mi csupán Isten intésére cselekszünk, az isteni
természet részesei vagyunk, mégpedig annál inkább, minél tökéletesebb
cselekedeteket viszünk véghez, s minél jobban és jobban ismerjük meg
értelmünkkel Istent. Előidézi a lélek megnyugvását, megtanít arra, miben áll legfőbb boldogságunk:
egyedül Isten ismeretében. Ez késztet bennünket arra, hogy csak azt cselekedjük, amit a szeretet és
kötelességérzet sugall. Eltávolodnak az erény igaz értékelésétől azok, akik azt várják, hogy erényükért és jócselekedeteikért Isten őket a legfőbb jutalmakkal fogja kitüntetni, mintha az erény és Isten szolgálata már önmagában is nem épp maga volna a boldogság és a legfőbb szabadság.
Másodszor arra tanít, hogyan kell viselkednünk a sors változásai közepette. Arra tanít, hogy a sors
mindkét arcát nyugodt lélekkel várjuk és viseljük el, hiszen minden Isten örök határozatából következik ugyanazzal a szükségszerűséggel, amellyel a háromszög lényegéből következik, hogy szögeinek összege egyenlő két derékszöggel.
Harmadszor azt tanítja, hogy senkit se gyűlöljünk, ne vessünk meg, ne gúnyoljunk, senkire ne
haragudjunk, és senkit ne irigyeljünk. Mindenki elégedjék meg azzal, amije van, segítsen felebarátján, nem könyörületességből, részrehajlásból, sem pedig babonából, hanem egyedül az észtől vezetve, ahogyan az idő és a körülmények megkövetelik.
Negyedszer hasznára van az állami közösségnek, amennyiben arra tanít, hogyan kell a polgárokat
kormányozni és vezetni, úgy, hogy ne szolgaságban éljenek, hanem szabadon cselekedjék a legjobbat.”
Fordította: Boros Gábor
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Baruch / Benedictus de Spinoza |
| Megjelenés | 2022 |
| Terjedelem | 382 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 978-963-414-838-8 |