Hasonló termékek
A reformáció örökségében élve
A Budapesti Károli Református Egyetem Hittudományi Karán a reformáció 500. évforduló tiszteletére szervezett konferencia tanulmánykötetének mottója is lehetne a dr. Bogárdi Szabó István püspök igei köszöntőjében megfogalmazott kijelentés: „Ha valamit meg kell tanulnunk a reformációból, akkor az éppen az, hogy egy tapodt at sem előrébb lépni, ha a múltat rózsaszín szemüvegén át nézzük; és az 500. évfordulón eléggé megkísért ez.”Kocsev Miklós dékán pedig köszöntőjében rámutatott, hogy a reformáció szellemi örökségében na gyszerű lehetőséget lát, amely éltető, előbbre visz és ebből az örökségből a következő nemzedékek is élni fognak. Az oktatókon (is) múlik, hogyan adják át az örökséget, hogy azok jó impulzusokat eredményezzenek.
Leválni a köldökzsinórról. Ökofalvak Magyarországon
E tanulmánykötet a szerző magyar ökofalvakról írt munkáiból nyújt válogatást. Az ökofalu olyan alternatív életmód-kísérlet, amely viszonylag keveseket vonz, és még kevesebb azoknak a száma, akik a szándékon túl meg is tudják valósítani. Mivel a magyarországi ökofalvakban lakók lélekszáma legfeljebb 500 fő, azt gondolhatnánk, hogy valójában marginális jelenségről van szó. Mégis érdemes vele foglalkozni: egyrészt mert az ökofalusi értékrend vizsgálata - tehát, hogy mi ellenében és mi mellett jön létre - jelen társadalmunk problémáinak diagnózisa lehet; másrészt mert rendkívül érdekes társadalmi kísérlet, amely a társadalomtudományok számára (is) izgalmas kutatási terepet kínál, önmagán túlmutató kérdéseket vetve fel.
Vallás és hagyomány
Ez a könyv vallás és hagyomány kapcsolatáról szól. A vallási alakzatok történeti formái mindenkor hagyományosak: alapításra hivatkoznak, szentnek tekintett iratok gyűjteményét használják, kultikus és gyakorlati tradíciót őriznek, tanaikat mindezek alapján és egységében határozzák meg. Másfelől a hagyomány fogalma ugyancsak vallási jellegű.
A vallási tapasztalat megértése
Jog, bölcselet, teológia
Bűn, bűnhődés, büntetés
Jelen tanulmánykötet a Magyar Történelmi Társulat Egyháztörténeti Tagozata által „Bűn, bűnhődés, büntetés” címmel rendezett konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. Az írások több aspektusból, interdiszciplináris megközelítéssel reflektálnak a címben jelzett kérdéskörre. Találkozhatunk filozófiai, teológiai kérdéseket felvetõ, valamint konkrét problematikát vizsgáló tanulmányokkal egyaránt, amelyek mind a szakemberek, mind a szélesebb nagyközönség érdeklődésére számot tarthatnak.
A spirituális közvetítő (átdolgozott, javított kiadás)
A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyar Vallástudományi Társaság 2013. május 21-22-én konferenciát rendezett A spirituális közvetítő címmel. Jelen kötet e konferencia válogatott, szerkesztett anyagát tartalmazza.
Leírás
Ha a Krisna-hívők kizárólag hirdetőoszlopokon népszerűsítenék programjaikat, valószínűleg csak egy lennének a sok megváltást ígérő plakát között. Ők azonban már megjelenésükkel is tudatosan felhívják magukra a figyelmet (ahogyan ők mondják: az öltözékükkel is prédikálnak); bekopognak lakásunkba, megszólítanak az utcán, adományt kérnek az ételosztásra, és könyveket, szórólapokat adnak a kezünkbe, melyekben meghívnak minket
egy Krisna-templomba „egy napra, egy hétre vagy egy életre”.
A Krisna-hívők nemcsak az indiai vallást követik, hanem az indiai életmód egy szakrálisnak tekintett változatát is igyekeznek átvenni, a gyakorlatban megvalósítani. Ez a kísérlet és megvalósulása a néprajzi−kulturális antropológiai kutatás fókuszába vonja a közösséget. A kulturális sokféleséget idegenben és itthon egyaránt vizsgáló antropológia számára a krisnás mozgalom egyszerre jelenti az egzotikumot, az idegen kultúra kutatását, és a saját kultúra vizsgálatát is. Ugyanakkor tudományunk olyan témái, mint a kultúrák találkozása és egymásra hatása, adaptáció és enkulturáció kérdései, itt sajátos vetületbe kerülnek, hiszen az idegen kultúrát ebben az esetben külső kényszer nélkül, önálló döntés eredményeképpen adaptálja egy csoport, az átvétel gyakorlatilag az átvett világkép és értékrendszer „bennszülöttjeivel” való találkozás nélkül történik meg, és a nyugati Hare Krisna mozgalom az indiai Krisna-hit revitalizálójának tekinti magát. Ez az átvétel az egyének részéről kultúraváltást kíván meg; az indiai kultúra idegensége pedig az átvett életvezetésnek a befogadó szociokulturális környezethez való alkalmazását teszi szükségessé.
Könyvem megírásakor e néhány speciális, ugyanakkor az egész krisnás életvilágot meghatározó probléma (kultúraváltás, adaptáció, és az ezeket biztosító legitimációs keret) megértésére és megértetésére törekedtem.
Könyvem eredményei remélhetőleg hasznossá válnak más alternatív vallási- és életmódközösségek tudományos vizsgálatában. Másfelől remélem, hogy – a laikusok számára is – izgalmas bepillantást enged egy, a magyar kultúrában idegennek tekintett vallási csoport életébe.
Farkas Judit a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1999-ben végezte el a kulturális antropológia specializációt, 2001-ben a néprajz, 2002-ben pedig a magyar szakot. PhD fokozatát is itt szerezte 2006-ban. 2003 óta kibocsátó egyetemén, a Néprajz−Kulturális Antropológia Tanszéken oktat. Szűkebb szakterülete a vallási, társadalmi és életmód mozgalmak kutatása. E munka a szerző első könyve.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Farkas Judit |
| Megjelenés | 2009 |
| Terjedelem | 338 oldal |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 9789632361789 |