Hasonló termékek
Köztes demokrácia
Kommunikáció és integráció
Hogyan zajlott a 2010 nyarán megindult magyar médiaszabályozás európai vitája? Kik voltak a főszereplők, és milyen érvkészleteket használtak? A heves politikai vita vajon szétfeszíti az Európai Unió kereteit, vagy inkább dinamizálja az európai közbeszédet? S ha létrejött a magyar médiatörvények európai nyilvánossága, mit mondhatnunk el róla? Intézményközpontú vagy a politikai kommunikációs szereplők határozzák meg? Esetleg az interakció jelöli ki a nyilvánosság határait?
Ne az én nevemben!
Az Irak elleni háború szinte minden vonatkozásban új minőséget hordoz. A háborút kezdeményező Amerikai Egyesült Államok háborús politikájának egyik újdonsága volt, hogy minden korábbinál jobban megosztotta a világ közvéleményét. A háborút ellenzők a társadalom legkülönbözőbb csoportjaiból érkeztek, és a civil társadalom megszervezve önmagát a világ eddigi legnagyobb háborúellenes tiltakozását produkálta. Csapody Tamás pacifista szociológus kezdettől fogva ellenezte Magyarország Irak-politikáját. A magyar politikai paletta egészét egységesen bíráló szerző e témában írt munkáit tartalmazza a kötet.
Közösségelvűség és politikai liberalizmus
Charles Taylor liberalizmuskritikája
Pogonyi Szabolcs monográfiája Charles Taylor műveinek elemzésével mutatja be a liberális állam közösségelvű kritikáját és a kritikára adott liberális válaszokat.
Politikai idegen
A könyv témája a közéletből jól ismert sokféle politikai szereplő bemutatása és elemzése a diszkurzív politikatudomány nézőpontjából. Ezek a szereplők nem inztézmények vagy objektív érdekek hordozói és kifejezői, hanem nyelvileg formált diszkurzív konstrukciók, amelyeket maguk az érintettek hoznek létre és alakítanak, bizonyos feltételek között s szabályok szerint, és így válnak a politikai élet meghatározóivá. A könyv leginkább tudományos térképnek tekinthető, amely a szereplők szempontjából igyelszik megmutatni a valóság diszkurzív szerveződésének módját, prezentálva, hogy létezik egy ilyen politikai valóság; a veszélyes, az érvénytelen és az ismeretlen politikai szereplők világa.
Kísértő közelmúlt
Ha a történteket nem is, ezt a felújított városi legendát 1989 táján sokan érteni véltük.
Holott – utólag visszatekintve – úgy tűnik, hogy nem lettünk tőle sokkal okosabbak. Az azóta eltelt bő két évtizedet egyidejűleg különböző státusokban – „egy fenékkel több lovat megülve”- éltük meg, ha tudtuk. Magánemberként, professziószerűen, vagy mindkettőn kívüli közéleti szerepvállalóként. S különböző énjeink mondandója időnként nem kvadrált egymással.
Leírás
Európa a nemzetállam és a nacionalizmus szülőhelye volt a 18. század végén, és úgy tűnt, a 20. század végén temetőjük is lesz. Ám a századvégi Európa, ahelyett, hogy túllépett volna a nemzetállamon, visszatért hozzá, aminek leglátványosabb bizonyítéka a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia felbomlása és nemzeti alapon meghatározott utódállamaik létrejötte. A politikai tér nemzeti határvonalak mentén való átszerveződése a nacionalizmus eltérő és egyes esetekben robbanásveszélyes formáit hívta életre: a nemzeti kisebbségek autonómiára törekvő nacionalizmusait, az otthonukat adó új államok „nemzetiesítő” nacionalizmusait, valamint azoknak a „külső nemzeti hazáknak” a határokon átnyúló nacionalizmusait, amelyekhez a közös etnicitás – nem pedig az állampolgárság – alapján tartoznak. Bourdieu munkásságára és az „új institucionalista” szociológiára támaszkodva Brubaker összehasonlítja korunk és a két világháború közti időszak nacionalizmusait, és elméleti szempontból árnyalt, történelmi vonatkozásokban gazdag képet nyújt az „Új Európa” egyik legfontosabb problémájáról.
„Rogers Brubaker a birodalmak megszűnése utáni Európában és Eurázsiában lévő »nemzetiesítő államok«, »nemzeti kisebbségek« és »külső nemzeti hazáik« közötti változékony hármas relációkról írott markáns és alapos tanulmányainak gyűjteményében új konfigurációt és új keretet ad a nemzeti kérdésre – annak hanyatlására, újjáéledésére és sokféle alakváltozására – vonatkozó szemléletünknek. A szigorú empirikus pontosságot különös analitikus éleslátással, a széles földrajzi horizontot történeti mélységgel párosító könyv teoretikus áttörést jelent és új utakat nyit egy olyan reflexív szociológia számára, mely mindazon tényezők folytonos kimunkálását vizsgálja, amelyeket a »nemzet« látszólag magától értetődő fogalma alá sorolunk.” (Pierre Bourdieu)
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Rogers Brubaker |
| Megjelenés | 2006 |
| Terjedelem | 218 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789639683396 |
| Fordította | Erdősi Péter |
| Sorozat | Atelier füzetek sorozat |