Hasonló termékek
Dokumentumok II. - Az Államvédelmi Osztály 1946-1948
A Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből című forráskiadvány-sorozat második kötete az Államvédelmi Osztály 1946 és 1948 közötti működésének tanulmányozásához szükséges legfontosabb dokumentumokat gyűjti egybe. Az olvasó tehát a második világháború magyarországi végóráiban életre hívott politikai rendészeti osztályokkal foglalkozó, 2009-ben napvilágot látott könyvünk folytatását tartja a kezében.
Életmód, asztrológia és mágia a reneszánszban
E monográfia hozzásegíti az olvasót Ficino legkülönösebbnek vélt művének megértéséhez, megvizsgálva az abban felmerülő problémákat és bevezetést nyújtva annak mélyebb megismeréséhez.
Csurka István
Néhány tanulmány egy életpálya megértéséhez
Gróf Apponyi Albert levelezése Horánszky Nándorral és Babarczi Schwartzer Ottóval
Apponyi Albert levelezésének jó része az idők folyamán elveszett, bár voltak törekvések és eredmények a levelek felkutatására és elemzésére. A jelen levelezés kötetben való kiadása több okból is jelentős lenne.
Mirkovszky Géza és Greguss Gizella levelezése
A kötet két művészsors egybekapcsolódásának személyes dokumentumát nyújtja a 19. század második feléből. A Mirkovszky Géza festőművész és felesége, Greguss Gizella iparművész kapcsolatának kibontakozását feltáró levelezés, valamint a körülményeiket és további sorsukat bemutató tanulmány két identitását kereső művészember arcképét rajzolja meg.
Laurentius Eiseler
Epicinion carmen in laudem… Caroli Rueberi Győzelmi ének… Karl Rueber dicséretére 1581
Leírás
1921. január 16-án a budapesti Szabadság téren több tízezer ember jelenlétében felavatták az irredenta szoborcsoportot. Az irredenta olasz szó, jelentése a "meg nem váltott, fel nem szabadított", amely arra utalt, hogy voltak olyan olasz lakta területek, amelyek az olasz egyesítés után még más államokhoz tartoztak. Az irredentizmus kifejezést használták arra a mozgalomra és eszmére, amely a trianoni békediktátum által idegen államoknak ítélt, történelmileg Magyarországhoz tartozó területek visszaszerzésére irányult, amelyeken hárommilliónál több magyar élt kisebbségben. A felavatott szobrok ezért viselték címükként a négy fő égtáj nevét, így is utalva az elcsatolt területekre. A négy szobrot fél évvel a diktátum aláírása után állították fel, ezzel is kifejezve azt, hogy a magyar társadalom elutasította ezt a rákényszerített állapotot, és megfogalmazta azt a törekvést is, hogy ezen változtatni kell. A szobrokat a kor elismert művészei készítették, akik még a következő évtizedekben is meghatározó mesterei voltak a magyar szobrászatnak. A könyv ezért is vállalta fel, hogy nem csak a négy égtáj szobrát, a két világháború közötti magyar művészeti élet szervezeteit és működését mutatja be, hanem Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pásztor János, Sidló Ferenc és Szentgyörgyi István élet- és művészi pályáját, valamint jelentős alkotásaikat is.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Ludmann Mihály |
Megjelenés | 2020 |
Terjedelem | 150 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789634147084 |