Bevezetés a régészeti állattanba

A régészeti kutatás szerves részeként végzett természettudományos vizsgálatok növelik a régészeti leletek ismerettartalmát, megkönnyítik az egykori természeti környezet rekonstrukcióját és a korabeli emberek életmódjának, műveltségének tisztázását. 

A késő vaskor a Kárpát-medencében

Minthogy idestova 30 éve nem jelent meg hasonló összefoglalás a Kárpát-medence késő vaskoráról, a keleti kelták történetét, kultúráját és művészetét bemutató, gazdagon illusztrált kötet túlzás nélkül hézagpótlónak minősíthető. A további tájékozódást a függelék segíti, amelyben az ókori forrásokból ismert késő vaskori népek, illetőleg kelta törzsek listája, a legfontosabb régészeti lelőhelyek repertóriuma és a késő vaskorra vonatkozó részletes bibiliográfia található.

Ces études en anthropologie et archéo-anthropologie sont importantes du point de vue de la méthodologie et s'intéressent à la cuvette des Carpates. La deuxième partie présente des études de cas remontant à l'Âge du Bronze et à l'Âge du Fer européens.

E kötetben arra teszek kísérletet, hogy az Újasszír Birodalom (Kr. e. 911-612) idejéből fennmaradt diadalmenetek és egyéb győzelmi rituálék képi és írott forrásainak elemzésével rekonstrukcióját adjam az asszír triumphusnak. Az említett források által nyújtott kép szükségszerűen töredékes, s egy teljesebb kép megrajzolásához szükségesnek mutatkozik egyrészt a rítussorozat más kultúrákban megtalálható antropológiai párhuzamainak, másrészt a triumphusban szerepet játszó egyes rítuselemek más kontextusokban való megjelenésének számbavétele.

A Tudomány Ünnepe 2008. évi mottója — ’Föld, levegõ, víz, tûz’ és, magától értetõdõen, az ’ember’ — a régészetet telibe találta. Természetesen nem azért, mert a kulcsszavak a diszciplína artikulálatlan, vagy — finomabban fogalmazva — ’próteuszi’ természetére utalhatnak, hanem azért, mert ezek mintegy magukba foglalják azt a fejlõdést, amit a régészet, ez az eredetileg konkrét és átvitt értelemben ’földhöz kötött’ tudomány mutathat fel azáltal, hogy megfelelõidõben nyitott volt a természettudományos eredmények adaptálására, s hogy képes volt ezáltal módszereiben megújulni, és ezzel párhuzamosan az interpretáció területén is új megközelítési módokat és új minõséget teremteni."Kezdi Szabó Miklós, a tudományos ülésszak szervezõje és a kötet egyik szerkesztõje bevezetõ tanulmányát.