Hasonló termékek
Ballószögi vadvirágok
Eljátszottam a gondolattal, valójában mi történt, amikor Tobak Ferencné született Váczi Mária a ballószögi Beretvás tanyáról hetvenhárom
éves korában egy kis virágcsokrot rajzolt a nővérének írt levelére. Csupán csak kedvességből. Súgta ezt neki Valaki? Vagy mindig is vágya volt, hogy rajzoljon? Benne élt az a virágcsokor öröktől fogva…? Hogy egyszer majd elindítsa Váczi Máriát abból az ő kerek világából egy másik kerek világba. Övéitől az övéihez. Ballószögből Kaliforniába. És vissza, haza, a tanyára. A könyvet lapozgatva rájöttem, kalandos útján Mária megtalált valamit, ami már rég az övé. A teremtés vágyát és lehetőségét…(Schäffer Erzsébet)
Királylányok, tündérek, boszorkányok – A nő három arca a mesében
A kötet fő célja, hogy a választott népmesék felfejtésével ráébressze a meséről (és egyben a képi gondolkodásról) leszokott mai olvasót, mesehallgatót, hogy mekkora erő és tudás az, amit a sarokba állítottunk…
Ragozás
Ez a verseskötet a tökéletes nyelv keresése: egy valaha volt, gyermekkori nyelvé, amellyel az élet zenitjén túljutott férfi szembeszállhat az elmúlás és a pusztulás erőivel, hogy visszamenőleg is mindent jóra fordítson.
Holnap találkozunk
A Holnap találkozunk a legjobb északi irodalom képviselője, fekete humorú neo-noir dráma. Egy olyan világ regénye, melyben a hűvös józanság és a távolságtartó jómodor mögött a barátság, a bűn, a magány és a tragikus halál rejtőznek. A szerzőt a regény kritikusai Norvégia és Nagy-Britannia szerte Balzachoz és George R.R. Martinhoz, valamint a modern HBO-sorozatok szerzőihez hasonlítják.
Karol D. Horváth
Karol D. Horváth 1961-ben született Pozsonyban. A bölcsészkar elvégzése után dolgozott mint birkapásztor, általános iskolai tanár, hivatalnok, rádiós szerkesztő és színházi dramaturg. Írt reklámszöveget, polgármesteri beszédeket, televíziós vígjátékot és rajzfilmek forgatókönyvét, bábjátékot és újságcikkeket. Első magyarul megjelent kötete egy novellatrilógia nyitó darabja. Az itt szereplő Abszolút hallás című írással 2004-ben elnyerte az év legjobb elbeszélésének járó rangos Poviedka díjat.
Manassé imája
Manassé imája a bibliai irodalom egy kevéssé ismert deuterokanonikus (protestáns szóhasználattal: apokrif) könyve. Ez az egyik legszebb korai zsidó imádságunk, amely bizonyítja azt is, hogy az ima nem kísérő jelensége, hanem forrása a cselekedeteknek.
Földhöz vert csoda
"Rafi Lajos verseit Budapesten olvasni mégiscsak időutazás. Mintha a romantika korába mennénk vissza. A Rafi-versekre úgy (is) kell nézni, mintha Berzsenyi, Petőfi, Vörösmarty kortársát olvasnánk. Mintha egy régi magyar költőt fedeznénk fel - aki történetesen ma él." Kemény István
Egy fényből valók
A változatos történetek között szerepelnek egy kambodzsai utazás rettenetes diktatúrát felvillantó rémképei: "Ne légy túl szabad!" - áll a híressé lett egykori kambodzsai középiskola börtönné alakított cellájának ajtaján a párt rabok felé közvetített bölcs tanácsa.
Leírás
Acsai Roland kevés szavú költő. Egyik verse a kettős szivárványról szól, abban elmondja, hogy a szivárvány nem ér véget / A szikláknál, a víznél, folytatódik bennük is, // A föld alatt is: átszelve bazaltot, sötét ásványt, / Vakond-járatot
és teljes kört fut. Őt a szivárvány nem mint valami elavult szépséghordozó érdekli, ebből a jelenségből épp az fontos számára, ami nem látszik: a teljes kör. Acsai képes láttatni és elhitetni velünk, hogy minden, létében szükségszerűen csonka és hiányos dolog megfutja a maga teljes körét. Szavai a teljes kör helyett vannak itt. Művei tájleíró versek, de mindig a táj mögött, alatt, a kövekben, a vakond-járatokban, az emberi lélek belsejében megtett teljes körre utalnak. A hajnali kút meglehet, hogy nem más, mint egy csecsemő szőke fején a kutacs.
Persze az ábrázolt táj, a versek első, felső, látható és olvasható síkja sem lényegtelen. Acsai Roland nem délre vágyik, nem nyugatra tekint, nem a kelet után sóhajtozik, hanem északra megy, a finnországi kötet után itt vannak a norvég versek. Egy fjord és a benne fölmerülő alaksejtelem, egy bálna; hidegvérű sziklák, Wittgenstein norvégiai házának hűlt helye. Wittgenstein szellemi
önállóságának és merészségének hűlt helye az európai kultúrában. Acsai, legalábbis gesztusaiban és szövegeinek logikai csupaszságában, nem annyira
radikális, mint mestere, de ő is bátran műfaja, a költészet alapjaihoz nyúl vissza, lebontva fölülük mindent, ami esendo, mulandó, egyszeri. Wittgenstein faházát hiába /Keresnénk: csak kőböl hordott // Alapzata látható a hegyen. / A
hegyen, mely mintha maga is // Egy letűnt óriás vagy isten / Egykor állt házának alapzata lenne Acsai Roland egy isten házának alapzatát tárja föl, nos, ez az isten nyilván nem a délszaki Apolló, de mégiscsak a költészet istene, talán egy
verselő troll lakóhelyének maradéka lehet a hegy, ami alatt térben és időben folytatódhat a teljes kör, megtaláljuk a líra értelmét, a merengés lehetőségét, és végül, a szerző legnagyobb örömére, megtaláljuk önmagunkat.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Acsai Roland |
| Megjelenés | 2011 |
| Terjedelem | 42 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789632363950 |
| Sorozat | Gyémánttengely sorozat |