Bugovics Zoltán szociológus, tudományos fokozatát (PhD) társadalmi, területi folyamatok elemzése témájából szerezte. Érdeklődési köre a területi identitás elemzése, értelmezése, a média és a nyilvánosság viszonya, a manipuláció jelenléte, valamint az előítélet, a sztereotípia világának elméleti szociológiai vizsgálata.

A könyv diákoknak, társadalomtudósoknak és nem szakmabeli érdeklődő olvasóknak egyaránt ajánlható, belőle első kézből kapható teljes áttekintés napjaink társadalomtudományának egyik meghatározó paradigmájáról.

A közigazgatás nem értelmezhető csupán a tételes jogi vonatkozásokból kiindulva, mivel olyan egyén-közösség kapcsolatot jelenít meg, amely érinti az igazságosság és az ehhez fűződő erkölcsi normák kérdéskörét is. A közigazgatási bíráskodás történetének hazai alakulása jól mutatja azon alapértékek változását, amelyek alapján az egyes döntések megszülettek.
 

A kultúrdiplomácia, amely a "külpolitikai hatások előidézése kulturális eszközökkel", az államok kialakulása óta létezik. A globalizáció a különböző kultúrák minden korábbinál intenzívebb egymásra hatását eredményezi, s ezzel felértékelődött az állami kultúrpolitikák jelentősége is. A kulturális diplomácia kulcsterületté vált.

A mikroökonómia a közgazdasági tanulmányok alapköve szerte a világban. Ez a közgazdaságtan nyelve, a közgazdászok szakmai kommunikációjának eszköze. A közgazdaságtan legtöbb ága, mint például a makroökonómia, a nemzetközi gazdaságtan, a munkagazdaságtan, a pénzügytan vagy a közösségi gazdaságtan a mikroökonómiában kialakult és használt eszközöket alkalmazza, sőt ezek az elemzési metódusok áthatják az olyan, a közgazdaságtan középpontjától távol eső területeket is, mint például a jogtudomány egyik ágát (a jog- és közgazdaságtant), vagy a politikatudomány egyik megközelítését (a közösségi választás gazdaságtanát).

A makroökonómiában a jelenségek magyarázata mellett nagy súlyt kap a kormányzati gazdaságpolitikák hatásának értékelése, valamint a hatékony gazdaságpolitika kialakításában való részvétel.