A 16. századtól kezdve az európai nemesség számos új politikai és kulturális változással - többek között a reformációval és az uralkodói hatalom megerősödésével - nézett szembe, amelyekhez, ha eredményesen alkalmazkodni kívánt, egyre kiterjedtebb elméleti és gyakorlati műveltséggel kellett rendelkeznie. 

Bethlen Miklós és kora

Ez a tanulmánykötet a Bethlen Miklós halálának 300. évfordulójára az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megrendezett konferencia előadásain alapul. A könyv szerzői - különböző tudományszakok: a történelem, a helytörténet, az irodalomtörténet, a filozófia, a mentalitástörténet, a művelődéstörténet képviselői - egymás vizsgálódásait megvilágítva alkotnak korszerű képet Bethlen Miklósról és koráról.

Tanulmányok a pedagógia és a pszichológia határvidékéről

Tudománytörténeti megközelítés 

A tudománytörténet ma már nem csupán járulékos mellékterméke az egyes szaktudományoknak, noha általában még nem olyan bevett önálló kutatási irányzat, mint egy-egy diszciplína saját speciális szakágainak a művelése. A magyar néprajzban mindig is volt érdeklődés az előzmények iránt, így bőséggel születtek a tudományszak gyökereit, alakulását, eszmetörténeti összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, összefoglalások.

A kötet központi fogalma a kultusz: az irodalmi életművek széles körű társadalmi használatának komplexitását igyekszik megragadni, mintegy megelőlegezve annak magasztaló, értékállító jellegét is.

A társadalmak, a vallási és szellemi mozgalmak, a történelmi és hitéleti emlékezéskultúra vagy csupán a helyzetek teremtették és teremtik a hősöket, a mártírokat, a szenteket és az áldozatokat?

Ebben a kötetben a nők és a szerhasználat sajátosságainak ismertetése történik meg a legfrissebb nemzetközi és hazai kutatások, valamint a klinikai gyakorlatok tükrében.