Tizenkét elmélkedés

Karthauzi Guigó (†1188) írása arra keresi a választ, hogy a Szentírás szavai hogyan vezetik az imádkozó embert az Isten felé vezető úton, miként lesz az emberi szavak olvasásából az Igével, Jézus Krisztussal való találkozás.

Szent Ágoston kegyelem-, illetve predestinációtanának megértéséhez alapvető fontosságúak a jelen kötetben található késői tanulmányok. A De correptione et gratia, a De natura et gratia és a De praedestinatione sanctorum címen ismert szövegek azonban nem pusztán önmagukban érdekesek, hiszen nemcsak a hippói püspök kegyelemtanába engednek bepillantást, hanem feltárják antropológiai álláspontjának alapvető vonásait is, és segítségükkel nemcsak Ágoston, hanem késői ellenfele, Pelagius, illetve egyes korabeli szerzetesi közösségek gondolkodását is megismerhetjük. A szövegek így páratlanul értékes forrásul szolgálnak az Ágoston-korabeli nyugati egyház teológiai vitáit illetően.

Az Ószövetség megértésének lehetőségei

A különböző magyarázatok, ahogyan az ókorban, úgy ma is eltérő vallási/felekezeti közösségeket alkotnak. Ez a kötet a magyarázatok lehetőségeinek feltárásával, az Ószövetség jobb megértésén túl, talán segíthet felismerni, hogy bár – Martin Buber „szoba“-hasonlatával élve – különböző szobákban élünk, de egy házban, és az egyes szobáknak van a másikra nyíló ajtaja-ablaka, s kiderül, hogy alapvetően közös világra s közös irányba, Istenre nézünk.

A szenvedő ember stációi

E könyv nem tesz kísérletet a Jób könyvével kapcsolatos valamennyi kérdés megválaszolására, amiképp e szemléletmódok teljes palettájának lefedésére sem. Ellenkezőleg, a bevezető fejezetben Konrad Schmid nyújt elemző betekintést a könyv felépítésébe, amely a könyvet teljes egészként láttatja. Az ezt követő fejezetekben Manfred Oeming ad éles látleletet a könyv különböző felvetéseiről, beleértve a dialógusok összefoglalását, Jób monológját, Elíhu beszédét ("az ellen-monológot"), Jób találkozását Istennel és az út végállomását. A két szerző tudományos és teológiai megközelítése a könyv közérthető, gazdagító olvasatát nyújtja.

Kenneth Schenck az Indiana Wesleyan University-n működő Wesley Seminary dékánja, és ugyanott az Újszövetség és a keresztény lelkipásztorkodás professzora. A Zsidókhoz írt levél, Philón, és az újszövetségi teológia elismert szakértője.

Bevezetés - fordítás - jegyzetek

Jób testamentuma az ún. ószövetségi apokrif, másként pszeudoepigráf iratok hosszú sorának egyik darabja. Olyan írás tehát, amely az ószövetségi Jób könyvével áll szoros kapcsolatban, de amely mégsem tartozik a kanonizált ószövetségi, sem pedig az úgynevezett deuterokanonikus könyvek sorába. E mű sajátos darab a szép számmal fennmaradt s az úgynevezett testamentum-műfajt képviselő iratok sorában. Görög kézirataiban teljes és viszonylag jó szövege maradt fenn. Ezekből készült most első magyar fordítása, elsősorban a szélesebb körű olvasóközönségre való tekintettel.

A szerelem meglep, amikor megjelenik két fiatal félénk tekintetében. Nem kevésbé akkor, amikor a szerelmesek közti krízisből emelkedik ki, és ők újra egymásra találnak. Mint a nap sugarai a harmatos réteken. Az Énekek éneke két szerelmesének drámája, az általuk megélt eksztázis és keresés a világban jelenlevő isteni erőnek, a Szeretetnek a megnyilatkozása.