Hasonló termékek
A rendellenesek
A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.
Társadalomfilozófiai gondolkodók a 20. században
Korábbi korokban a filozófusok a lét általános problémáit, a megismerés egyetemes törvényeit és az úgynevezett örök igazságokat igyekeztek feltárni, a modernitás kibontakozásával mindezt már a természettudományok szemléletére alapozták.
Lét és esemény
...az 1988-ban megjelent Lét és esemény nagyszabású kísérlet a matematika legújabb eredményein alapuló filozófiai ontológia - vagy éppen Lacan, Derrida, Deleuze és más kortárs gondolkodók filozófiai felismerésein alapuló matematikai ontológia? - kidolgozására. Amint azt az előző mondat kérdőjele is mutatja, a mű továbbgondolásra érdemes kérdések sokaságát veti fel.
Munka és társadalom
A munka, amely ma olyan magától értetődően része az életünknek, mint az evés vagy az alvás, izgalmas és változatos utat járt be az elmúlt századok során. A nyugati kultúra forrásvidékeként számon tartott ókori görög-római kultúrkörben a munka végzése lényegében kizárt a teljes és szabad, valóban emberi életet élők társadalmából. Napjainkban, éppen ellenkezőleg, a munka hiánya, a munkanélküliség az, ami lehetetlenné teszi, hogy a társadalom teljes jogú tagjaiként, valóban úgy éljünk, ahogy szeretnénk. Míg korábban a munkátlanság, ma a jó minőségű munka a privilégium.
Mélyalkalmazkodás
Eligazodás az éghajlati káosz valóságában
(fordította: Stumpf-Biró Balázs)
Heidegger és a nemzetiszocializmus
A kötet tanulmányai összefüggő képet rajzolnak Heidegger és a nemzetiszocializmus kapcsolatának tényeiről, fázisairól, a politikai aktivizálódás filozófiai motívumairól és a kiábrándulás filozófiai konzekvenciáiról, továbbá kirajzolódnak azok a kritikai perspektívák is, ahonnan megfelelő távolságból tekinthetünk e rendkívül összetett viszonyrendszerre.
A lét és a semmi
A lét és a semmi című mű 1943-ban jelent meg, lezárva Sartre első filozófiai korszakát, s egyszersmind meg nyitva egy újat az ekkorra már kibontakozó francia fenomenológia és saját filozófiai életútja számára is. Sartre az egyik legfontosabb szereplője volt ennek a kibontakozó francia mozgalomnak, mint ahogy azoknak a konfrontációknak is, amelyeken a fenomenológia a második világháború utáni időszakban keresztülment.
Szervezeti antropológia
Elméletek és módszerek a formális szervezetek kutatásában
Leírás
Paul Ricœur (1913–2005) a 20. századi filozófia egyik legjelentősebb alakja. A fenomenológia, a filozófiai hermeneutika, a narratív identitás, a metaforaelmélet, az irodalom-, s a történelemelmélet terén megkerülhetetlen a munkássága. Kötetünk azonban nem erre a Ricœurre koncentrál, hanem a vallásfilozófusra, aki szerényen elrejtőzik ugyan a „filozófus vagyok és protestáns” mottója mögött, ám annál nagyobb horderejű gondolatmenetekkel késztet bennünket további gondolkodásra.
Kötetünk három részből áll. A Bevezetésben két avatott Ricœur-értelmező, Jeney Éva és Mártonffy Marcell világítja meg a ricœuri életművet. Az első rész a bibliai hermeneutikát tárgyaló írásokból közöl reprezentatív válogatást a „Vallás, ateizmus, hit” című programszerű tanulmányból indulva ki, amely azt mutatja be, hogy miként lehet számot adni a hit alapzatán élt élet értelméről úgy, hogy komolyan szembenézünk a Nietzschénél és Freudnál jelentkező ateista kritikával. A második részbe kerültek azok az írások, amelyek a Biblia általános hermeneutikáján belül a rossz „botrányával” foglalkoznak, azzal, hogy hiányzik a vigasztaló összkép, nincs eleve elrendelt kötelék bűn és büntetés között. A harmadik rész Ricœur önmagáról szóló „tanúságtételeit” tartalmazza, amelyek ismerete különösen fontos az ő esetében, akinek egyik középponti eszméje a személyiség narratív azonossága.
A kötetünkben megjelenő írások tehát olyan gondolkodót állítanak elénk, aki a nem vallási szövegek sajátosságairól – illetve beszéd, nyelv, szöveg, és cselekvés viszonyáról – kialakított elgondolásait a számos különböző műfajhoz tartozó bibliai szövegek adekvát megértésére, illetve a két Szövetség egymáshoz való viszonyának értelmezésére alkalmazza. Vagyis olyan gondolkodót, aki számára a szövegek vizsgálatának végső tétje a vallási szövegek, legelsősorban a Biblia szöveg mivoltának, egzisztenciális, illetve teológiai mondanivalójának megértése s megértetése.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Paul Ricoeur |
| Megjelenés | 2023 |
| Terjedelem | 296 oldal |
| Kötészet | ragasztott papírkötés |
| ISBN | 978-963-646-035-8 |
| Sorozat | Rezonőr sorozat |