Hasonló termékek
Programozott evolúció és teremtés – Az ember származása és kiemelt szerepe a világban
Ami a Végső Okot illeti: ahogyan Arisztotelész a mozgást elemezve eljutott az Első Mozgatóig, úgy juthatunk el a genetikai programozottság oksági vonalán az Első Programozóig. A Teremtő a filozófiai következtetés szemszögéből a „programozatlan Programozó”, az ember mint teremtmény a „programozott programozó”, az általa készített gépek pedig a „programozott nem programozók” (ti. kreatív okként nem). Ez a szerző végkövetkeztetése.
Dr Molnár Péter
Ami hiányzik Bolyai Appendixéből - és ami nem
Tanács János könyve a matematikatörténet fordulópontját jelentő Bolyai János-féle geometria központi kifejezését, a „parallela” terminust teszi alapos vizsgálódás tárgyává. A matematikatörténet „a párhuzamosok problémája” néven ismeri azt a több mint kétezer éves történeti folyamatot, amely a kifejezés jelentésárnyalatainak valamint ezek egymáshoz való viszonyának tisztázására irányult.
Ész és kinyilatkoztatás között
A kötet a lessingi ,,lusták rendjét" követő eszmetörténeti sétára invitálja a vállalkozó kedvű olvasót. Tárgya Lessing késői korszakának egyik jelentős, ha nem legjelentősebb eseménye, a Fragmentumvita néven elhíresült, 1777 és 1780 között lezajlott teológiai vita, valamint a vita folytatását és a vitairatok publikációját megtiltó hercegi interdiktum utáni ,,kényszerű szünet a teológiai harcban", illetve az ennek eredményeként született színpadi mű, a Bölcs Nátán.
Filozófiai intuíciók
Filozófusok az intuícióról
A kötetben szereplő írások részben az intuícióval kapcsolatos álláspontokat tekintik át az ókortól napjainkig, részben az intuícióval kapcsolatos jelenlegi kérdéseket tárgyalják.
Leírás
Az előttünk fekvő könyv tézise szerint a német felvilágosodás Leibnizcel és Thomasiusszal kezdődik. Elkülönül mind a később kezdődő és a vallással szemben sokkal kritikusabb franciától, mind az angol empirizmustól ama stabil metafizika révén, amely kezdetben Leibniz teodícea- koncepcióját tekinti modellnek. A filozófia emancipálódását a teológiától egyfelől Christian Wolff példája mutatja, aki a filozófiát a vallási üdvtörténet helyére akarta illeszteni, másfelől Hermann Samuel Reimarusé, aki a természetes teológiát bibliakritikájának mércéjéül használta. Ugyanakkor a Spinoza-értelmezés kontextusában
nyilvánvalóvá válik, hogy a 17. század spiritualisztikus tendenciái még a felvilágosult 18. században is sokáig érezhetők voltak.
A német felvilágosodás másik sajátos vonása jogi-historikus szerkezete, melyet Christian Thomasiusnak köszönhet. A történeti tények ismeretét összekapcsolta az állampolitika célszerűségi megfontolásaival, és így egyrészt új
körvonalakat adott a gyakorlati filozófiának, másrészt a filozófiát a történelem ügyében is illetékessé tette. Az eredmény egy históriailag megalapozott pragmatikus államfilozófia volt, amely összekapcsolta egymással a toleranciát és az
államérdeket, a polgári kényelmet és a felvilágosult abszolutizmust. Ez a felvilágosult
populáris filozófia, ahogyan azt Friedrich Nicolai képviselte, nagy mértékben stabilizálta a németországi viszonyokat.
A kötet a német felvilágosodás filozófiáját nem Kant felől visszatekintve ábrázolja, hanem olyan önálló filozófiaként, amilyenként a korszak szerző
tekintettek rá. Csak a kanti perspektíváról történő tudatos lemondás alapján mutatkoznak meg a német felvilágosodás filozófiájának alapvető sajátosságai, amelyeket tömören a teodícea és a tények címszó jellemez.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Schmidt-Biggemann W. |
Megjelenés | 2011 |
Terjedelem | 284 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789632363707 |
Fordító | Boros Gábor, Simon József |
Sorozat | A filozófia útjai sorozat |