Hasonló termékek
Hogyan üldözzünk egyházakat?
Kötetünkben a kommunista állambiztonsági szolgálatok egyik legfontosabb működési területével ismerkedhet meg az olvasó. A „Fehér Hollók” munkacsoport fiatal kutatói egy korábban „szigorúan titkos” belügyi tankönyv elemzésével mutatnak rá azokra a törekvésekre és módszerekre, amelyek a kommunista titkosszolgálatoknak a hazai egyházak elleni munkáját meghatározták.
A rendszerváltás igézetében
A XX. század utolsó harmadának meghatározó és egész Közép-Európa sorsát hosszú távra is befolyásoló eseménye az 198990-es rendszerváltozás, amely életünk szinte minden területén, így a sajtóban is, nagy változásokat hozott. Hogyan tükröződik mindez a hírlapíró, publicista Martin József (1944) munkásságában? erről szól ez a kötet, amely a szerzőnek az elmúlt negyedszázad folyamán készült írásaiból válogat.
1956 a munkástanácsok
Sokan, sokszor, sokféle politikai szemszögből értékelték már 1956-ot. Kovács Marika visszaemlékezése annyiban különbözik ezektől, hogy – saját sorsába ágyazva – a magyar munkásosztály egy jobb világ megteremtéséért vívott, elszánt harcát mutatja be. Élete meghatározó élményéről, a munkástanácsok forradalmáról beszél, melynek megértését és bukásának okát fiatal lány korában elkötelezetten és kétségbeesetten kereste, míg végül Lev Davidovics Trockij írásaiban találta meg Franciaországban. A visszaemlékezés Párizsban íródott franciául, de tanulságul szolgálhat a mai nemzetközi munkásmozgalom számára is.
A Kisfa galeri
Rend és káosz, bűn és bűnhődés, szerelem és gyűlölet, élet és halál: e fogalmak falainak rendre „biztosítókötél nélkül” ütköztek neki a könyv szereplői, és sokan nagy árat fizettek érte.
A politika reprezentációja a kortárs könnyűzenében
A magyar viszonyok között a jelen kötet úttörő jellegű, mert nem csak hazai témákat dolgoz fel, és nem csak a szűkebben vett kortárs zenére fókuszál. A letűnt kor, a szocializmus világának kritikai értékelései mellett a félmúlt és a jelen számos zenei szubkultúrája.
Rádiós történelem
Emlék(kép)ek – Konferenciabeszámolók
Konferenciabeszámolók – Véleménycikk az orosz–ukrán háborúról
Titkok - Képek - Nyolcvanas évek /The Secret Pictures of the Eighties
A mögöttünk hagyott évekről mindannyian őrzünk emlékeket. Időnként élményeinket fotográfiák elevenítik fel, amelyek származhatnak saját fotóalbumunkból, néha pedig más fényképészek munkásságának termékei.
Leírás
Sándor Iván könyve több nemzedékhez szól. Azokhoz is, akik még átélték az ötvenhatos forradalmat és szabadságharcot, és azokhoz a fiatalokhoz is, akik talán semmit sem tudnak róla.
Mint a záró tanulmány tudós szerzője, Gyáni Gábor írja, olyan új nyelvet talált, amely az átélő emlékeinek, az esszéista gondolati összegezéseinek, az író epikai teljesítményeinek egysége. Nem csak a múlt, a ma megvilágítására, értelmezésére is alkalmas ez a mindenki másétól különböző nyelv.
Mi volt ötvenhat? Mivé torzították évtizedekig? Mivé hamisítják a mában? Milyen tisztelettel, szolidaritással tekintett ránk a nyugati világ ötvenhatban, és hogy tekint ránk ma? Mivé lettek az eszmények? Mivé lett az ország? Mi várható – Sándor Iván egy másik, a közelmúltban megjelent könyvének címével – „a jövő árnyékában”?
A forradalom egyik indító eseményéről így emlékezik meg Lipták Béla, egykori mérnökhallgató, aki a forradalomban való részvétele miatt Amerikába emigrált, 35 nap című könyvében: a Műegyetem október 22-i emlékezetes nagygyűlése után „mi elhagytuk a pódiumot, megkértük Nemcsik Bandi vegyészhallgatót, hogy juttassa el követeléseinket a nyomdába Sándor Ivánhoz, a Jövő Mérnöke szerkesztőjéhez. Biztosak voltunk benne, hogy Iván megtalálja a módját, hogy másnap reggelre kinyomtassa a követeléseink listáját… reggel találkoztunk, éppen akkor érkezett a nyomdából, hóna alatt a lap nagy csomag friss példányával. Követeléseink az első oldalon voltak olvashatók…”
Sándor Iván (1930, Budapest) József Attila-, Márai Sándor-, Kossuth-díjas író. Megkapta az 56-os emlékérmet és a Nagy Imre-plakettet. Tizenöt regénye jelent meg, ez a huszonkettedik esszékötete. Több regényét kiadták német, angol, francia nyelven is.
„Sándor Iván ismételten kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy a magyar ötvenhat világpolitikai fejlemény volt, mivel elsőként és talán mindmáig a legerőteljesebben lázadt fel a 20. századi totalitarizmusok ellen, és ráadásul úgy tette mindezt, hogy közösségi (nemzeti és társadalmi) színezetet kölcsönzött saját akaratnyilvánításának. Ez így valóban a magyar ötvenhat unikális vonása, nem akad rajta kívül még egy hasonló példa a 20. században, gondoljunk akár a fasizmusok, akár a bolsevik-kommunista elnyomórendszer elleni fellépésekre. (…)
Meggyőződésem, hogy komoly megfontolást kíván Sándor Iván figyelmeztetése, miszerint ötvenhat »igaz« emlékezete, az őszinte történelmi számvetés és persze a jelen dolgaiban való jobb eligazodás egyaránt egy új nyelv, egy új beszédmód megtalálására ösztönöz bennünket. Reméljük, a szerző intelme idővel értő fülekre talál majd.
(Gyáni Gábor)
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Sándor Iván |
Megjelenés | 2016 |
Terjedelem | 136 oldal |
Kötészet | puhatáblás |
ISBN | 9789634142201 |