Hasonló termékek
Úton a szibériai atyafiakhoz
Jankó János oroszországi levelei
Jankó János a 19-20. század fordulójának kiemelkedő jelentőségű néprajzkutatója, akinek munkássága meghatározó a magyar néprajztudomány bizonyos területein. Rövid, de annál intenzívebb kutatói pályafutása során számos tudományos expedícióban, gyűjtőúton vett részt, s ezek során feljegyzéseket készített, pályatársaival levelezett. Ez a kötet egy 1897-98-ban tett expedíció során Oroszországból írott 21 – részben eddig publikálatlan – levelét teszi közzé, amelyeket barátainak, kollégáinak írt.
Kalandozások a 20. századi kulturális antropológiában
A tíz tanulmányt és hozzájuk íródott bevezetést tartalmazó kötet megismertet a kulturális antropológia néhány meghatározó elméleti-módszertani törekvésével. A brit strukturális funkcionalizmussal, az amerikai neoevolucionizmussal, az etnikum és az identitás gondolatkörének különböző változataival, a Lévi Strauss strukturalizmusa mögött munkáló történetfelfogással, a kultúráról való gondolkodás különböző absztrakciós szintjeivel, s azzal a szemlélettel, ahogyan a kulturális antropológia közelít a fejlődőnek nevezett világ társadalmi és kulturális gondjaihoz tekintettel az abban élők választási kényszerére. A bevezetés segít abban, hogy az olvasó megtalálja ezeknek a témáknak a helyét a 20. századi kulturális antropológia egész vizsgálódási területén belül.
Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe
A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.
Ausztrália bennszülött nyelvei
A világ nagy nyelvcsaládjai közül Magyarországon jóformán csak az indo-európai és néhány eurázsiai nyelvcsalád ismert jobban. Szinte semmit sem tudunk az afrikai, az amerikai indián vagy az óceániai nyelvekről és nyelvcsaládokról, történelmükről, nyelvi jellegzetességeikről. Ezt a hiányt pótolja az ausztráliai bennszülött nyelvek vonatkozásában Vászolyi Erik nyelvészprofesszor műve, amelyben saját, több évtizedes helyszíni tapasztalata alapján vezeti be az olvasót az ötödik kontinens bennszülött nyelveinek világába. Könyve első részében e nyelvek csoportosításának, átírásának, kutatásának problémáiról és történetéről szól; a második részben részletesen bemutatja az ausztráliai bennszülött nyelvek hangtani, nyelvtani és mondattani jellegzetességeit és problémáit, amelyek az európai nyelvekhez szokott olvasó számára a reveláció erejével bírnak.
Protestáns népi látomások a XVIII. századból I. kötet
A XVIII. századi népies barokk irodalom ezideig alig feltárt területét öleli fel a protestáns népi látomásirodalom: népi prédikátorok, parasztpróféták prédikációi, „látásai”, jövendölései, melyek a látomások stiláris és tartalmi kereteibe foglalva szóban és kéziratokban egyaránt terjedtek e háborúkkal, politikai és vallási megosztottsággal terhes időkben.
Zeneantropolisz
Hazai utak a zeneantropológiához
A kötet tudományos ismeretközlő mű, elsősorban bölcsész és társadalomtudományi érdeklődésű olvasókra számító összeállítás. A szerkesztő a magyarországi egyetemi oktatásban és tudományos kutatásban ritka, pontosabban eddig még nem létező tematikájú válogatásban két tapasztalati tudásterület interakciójára építi fel azt a komplex megismerés- és megközelítésmódot, amelyet a nyugati tudományosságban a zenei antropológia (és részben az etnomuzikológia) képvisel. Ez a terület csupán egy-két hazai kutató munkásságának margóján sejlik föl, szélesebb körben nem is ismert, s még kevésbé használt megismeréstudományi tematikát ölel fel, ezen belül is szűkebben azt, ami zene és politika összefüggéseire épül.
Leírás
Sajószentpéteri István református lelkész hét dohányzás-ellenes prédikációját adjuk közre, amelynek kézirata 1712 és 1713 között, tiszalöki lelkészi időszakából maradt fenn. A szerzőnek összesen hat munkája ismert, ezek közül három tematikus sorozatot alkot. Még a szerző életében megjelent a Hangos trombita (1698) a részegeskedés ellen, az Ördög szigonnya (1699) a káromkodás ellen, a Táncz pestise (1697) pedig a tánc ellen. Kötetünk a sorozat negyedik, egyben utolsó, dohányzás elleni darabját – a szintén metaforikus című – Ördög szára-bordáját tartalmazza, amely csak kéziratban maradt ránk.
Bár Sajószentpéteri korábbi munkáihoz hasonlóan ezt is nyomtatásban való megjelenésre írta, azaz olvasásra szánt szövegekkel van dolgunk, a prédikációk retorikája mégis gyakran a szóbeliség spontán (ebben az esetben: többször dühös) megnyilvánulásaihoz kapcsolja a gyűjteményt. A dohányzás nemcsak az "ördög tojományá"-nak tekinti, de a vele összefüggő bűnöket is sorra veszi, így kikel például a tánc, a bujálkodás, a részegeskedés ellen is, de sok népszokás, népi hiedelem kigyomlálását is szükségesnek tartja.
A kézirat több tudomány (teológia, folklorisztika, szociológia, művelődéstörténet, kritikai kultúrakutatás) érdeklődésére tarthat számot, jelentős forrás az életmód, mentalitás, a néphit, népszokások, a szóbeliség és írásbeliség vizsgálatához, a 17–18. századi nyelv és retorika vagy a test különböző felfogásai, test és hatalom viszonya iránt érdeklődő kutatásokhoz is.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Sajószentpéteri István |
Megjelenés | 2008 |
Terjedelem | 110 oldal |
Kötészet | ragasztókötött, kartonált |
ISBN | 9789632360676 |
Sajtó alá rendezte | Szalánszki Edit |
Sorozat | Fontes Ethnologiae Hungaricae |