Hasonló termékek
A titkos történelem
MICHAEL HULSE (1955) angol fordító, kritikus és költő. 1978-ban Dole Queur című versével megnyerte az első Nemzeti Költészeti Versenyt, amelynek zsűrijében Ted Hughes, Fleur Adcock és Gavin Ewart foglalt helyet. 1980-ban Eric Gregory-díjat nyert, 1991-ben Cholmondeley-díjat. Az egyetlen költő, aki a Bridport Költészeti Díjat két alkalommal is megkapta (1988, 1993).
Castillo
A regény igazságok és féligazságok, feloldhatatlan paradoxonok és egymással szemben álló nézőpontok lépcsőfokain keresztül vezet vissza bennünket a nyolcvanas évek endemikussá vált korrupciójának és felmagasztalt erőszakának világába.
A megfogható idő
„Nem mondom el, hogy Morót megettem, majdnem megettem, hogy éreztem, ahogy mikroszkopikus méretben, görbén és magától értetődően zuhant bele a testembe és a világba. S aztán mindennek vége lett, kezdődött elölről, könnyebb lett a lélegzet.”
A kötet Giorgio Vasta első regénye, 2008-ban látott napvilágot számos díjjal jutalmazták. Többek között francia, német, holland, spanyol és cseh nyelven is megjelent.
Hát boldog vagyok
Salman Rushdie: "..A.L. Kennedy olyan író, aki bővében van emberségnek és melegségnek - ami külön öröm a mai sivár időkben -, emellett igen ügyesen bánik a bonyolult, rétegzett narratívával, és a cselekményt úgy építi föl a megdöbbentő tetőpontig, hogy minden a helyén van, és egy cseppet sem érezzük keresettnek." A. L. Kennedy válasza: "alman Rushdie, ez aztán az úriember, ez a Mr. Rushdie."
A folyók városa
Jesús Moncada (1941–2005) a szülővárosát, az Ebró-parti bányászvárost örökíti meg e könyv, fő műve lapjain. A városka 1971-ben tűnt el egy hatalmas víztározó hullámai alatt, a Franco-féle modernizációs törekvések eredményeképp. A bányászok, hajósok és hajóépítők azonban foggal-körömmel harcoltak a megmaradás jogáért, a város közössége nem vállalta, hogy sorsa a szétszórattatás legyen. Annyit sikerült elérniük, hogy az ezeréves múltú régi település helyett a vízierőmű-vállalat kárpótlásképpen felépített egy másikat, ahová a régi városból száműzöttek átköltözhettek, s ha otthonaikat nem is, de közösségüket megőrizhették.
Ruta Tannenbaum
MILJENKO JERGOVIĆ, a boszniai horvát prózaíró 1966-ban született Szarajevóban. Jelenleg Zágrábban él. Kritikusai szerint különleges tehetsége van bármely témát történetté formálni úgy, hogy mégis megőrzi ezek belső logikáját.
A Ruta Tannenbaum-ért 2006-ban megkapta a Meša Selimović-díjat.
A múltkereskedő
„A múltkereskedő meglepetésként és örömként érheti mindazokat az olvasókat, akik úgy gondolják, az afrikaiak posztkoloniális időszakban átélt zavaros és gyakran tragikus tapasztalataival birkózó regények szükségszerűen sötét, brutális művek. Agualusa táncol, és nevet – a sírás határán. A múltkereskedő ügyesen elbeszélt, gyönyörű regény. Elegáns, agilis, szellemes és elbűvölően leleményes.” David Constantine, The Independent
A névtelen fa
Leírás
Semezdin Mehmedinović önéletrajzi ihletésű kisregényének elbeszélője az ostromlott Szarajevóban próbálja átvészelni a kilencvenes évek legvéresebb konfliktusát, ám végül mégis kénytelen elhagyni a hazáját. A rövid történetekből felépített kötetben az ostromlott város nem díszlet, hanem komor valóság, de a szabad élet reményével kecsegtető, motelszagú Újvilág is a kitaszítottság és valóra nem váltható ígéretek földje marad. A Ruszki kompjuter a háborús évek és az emigráció első időszakának érzékenyen, finom humorral és kegyetlen őszinteséggel megírt naplója, a szemtanú látomása egy darabokra hullott világból, az önhibájukon kívül pokolra került, ott mégis a helyüket kereső emberekről. A kisregény megjelenése óta a délszláv háború (újra)értelmezésének egyik megkerülhetetlen könyvévé vált. A vérontásban szilánkokra hasadó tudat, és az emigráció gyökértelenségében őrlődő emlékezet megrendítő krónikája.
SEMEZDIN MEHMEDINOVIĆ költő, író, 1960-ban született Boszniában. A háború után először Horvátországba, majd 1996-ban az Egyesült Államokba emigrál. Jelenleg Arlingtonban, Virginia államban él. Főleg verseket, esszéket, publicisztikákat ír. Szarajevó ostroma kezdetén a városban maradt családjával, és a rákövetkező évben megalapította a BH Dani (BH Napok) c. politikai hetilapot, amely a háborús időkben is a demokrácia és a pluralizmus fóruma tudott maradni. Főbb művei: Sarajevo Blues (1992), Devet Alexandrija (Kilenc Alexandria 2002), Ruszki kompjuter (2011) és Autoportret s torbom (Önarckép táskával 2012). Műveit számos nyelvre lefordították, magyarul ez az első könyve. Orcsik Roland 1975-ben született az egykori Jugoszláviában, Óbecsén, 1992 óta Szegeden él. 2007 óta a Szegedi Tudományegyetem Szláv Filológiai Intézetének tanársegédje, 2011 óta pedig a Tiszatáj folyóirat egyik szerkesztője. Költeményeket, tanulmányokat, kritikákat, esszéket ír és déli szláv nyelvekből fordít. Legutóbbi verseskötete: Mahler letöltve (Kalligram, 2011). Ž. biciklivel érkezett, letámasztotta a bejárat előtt, majd Omarskáról kezdett mesélni. A történet émelyített, de ő könnyedén írta le az eseményeket, mintha nem is vele történtek volna meg. Végül azt mondta: Én is költő vagyok. Úgy gondolja, azért élte túl, mert dicsőítő éneket írt a láger parancsnokához. Ez talán a huszadik századi lágerek tipikus jelensége: az áldozat megpróbálja elnyerni annak kegyét, aki életről és halálról dönt. Megkértem, hogy szavalja el a verset. Csak másodszori rábeszélésre engedett. Lámpalázas volt, a hangja remegett, amíg kimondta azokat a mondatokat, amelyekkel megvásárolta a saját életét, jobb kezét a mellkasához szorította, a szívéhez, mint egy sportoló himnusz közben.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Mehmedinovic Semezdin |
| Megjelenés | 2014 |
| Terjedelem | 84 |
| Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
| ISBN | 978-963-236-809-2 |
| Sorozat | JAK világirodalmi sorozat |