"Munkánkban egyfelől a férfi-női viszony olyan tradicionális alapkérdéseit vizsgáljuk meg, mint a nemi szocializáció, a nemi szerepek és a nemi egyenlőtlenségek kérdései. Emellett a napjainkban is a aktuális női élethelyzetek közül mutatunk be párat. A női élethelyzetek szerteágazó kérdéseiből azért választottuk az egészségügyi állapot, a munka és karrier, a sajátos együttélési minták és a családon belüli erőszak területeinek bemutatását, mert ezek egyben a nők kiemelt nehézségeit takarják. A feldolgozásában elsődleges szempont volt, hogy a témák férfi oldalát is érintsük folyamatos reflexióval.
Célunk, hogy az érintett témák megismertetésével, s különösen a férfiak viszonyában való bemutatásukkal, közelebb kerülhessen a két nem a harmonikus együttműködéshez és együttéléshez."

Kötetünk tanulmányai a tágan értett szociálpszichológia, szociológia és pszichológia területén helyezhetők el, s a társadalomtudományi kutatások kvalitatív módozatait mutatják be, magyarázzák és példázzák. E tanulmányok épp oly jól mutatják a kvalitatív kutatások ambícióit és dilemmáit, mint megtermékenyítő feszültségeit. A feszültségek, ellentmondások arra utalnak, hogy a kvalitatív kutatások esetében nem beszélhetünk kész, bármire alkalmazható eljárások sorozatáról. A kvalitatív kutatások inkább hasonlítanak a barkácsoláshoz, mintsem valamiféle előre gyártott bútorok összeállításához.

"Mindig arra igyekeztem rámutatni, hogy a varázsmesék [...] egy egységes rendszer részei, és egyetlen kompozíciós séma szerint épülnek fel. Következésképpen nem is igen beszélhetünk különálló mesetípusok keletkezéstörténetéről, sokkal inkább a varázsmesék hagyományrendszerének történetiségéről. A varázsmese történeti gyökerei című munkámat is ennek a kérdésnek szenteltem.”

 A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban

A védőfaktorok tudományos háttereként a kötet kiemeli a pozitív pszichológiai vonulatot, amely elindítója volt a későbbi pozitív társadalomtudományi mozgalomnak. A magatartáskutatásban is pozitív fordulat következett be, s ez az újfajta szemlélet az addiktológiai prevencióban is nagyobb sikereket ér el.

Dr. Temesváry Zsolt, a Szociálpolitikai Szemle szerkesztőségi tagja, egyetemi adjunktus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Intézetének főállású oktatója és az MCI Management Center Innsbruck Szociális Munka Tanszékének állandó vendégoktatója. Korábban a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézetben tevékenykedett kutató-elemzőként és évekig dolgozott a szociális segítés gyakorlatában kórházi szociális munkásként. 

 Lokalitás és etnicitás a peremvidékeken

A kötet alapjául szolgáló kutatás nagyon egyszerűen fogalmazva akörül a kérdés körül forgott, hogy milyen erőfeszítéseket kell tennie egy falu lakójának nap mint nap ahhoz, hogy ugyanott, az otthonában hajthassa le a fejét este. A szerzők arra voltak kíváncsiak, hogy a rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltás, a kialakuló kapitalizmus régi-új gazdasági szereplői, az elmúlt években az Európai Unióhoz való csatlakozás eredményeképpen „eltűnő” és az Unión kívül maradt országok „megmerevedő” határai hogyan formálták át a falusi közösségek gazdasági, társadalmi és etnikai lehetőségeit.

Elméletek és módszerek a formális szervezetek kutatásában

Az ember társas és társadalmi lény, azaz közösségben és társadalomban él és érvényesül. Az egyének, családok, közösségek és rétegek helyzete
között jelentős különbségek, társadalmi egyenlőtlenségek mutatkoznak. A történelem folyamán a társadalmi egyenlőtlenségek növekedtek.
Különösen kiéleződtek korunkban, a globalizáció világában.