Hasonló termékek
Leválni a köldökzsinórról. Ökofalvak Magyarországon
E tanulmánykötet a szerző magyar ökofalvakról írt munkáiból nyújt válogatást. Az ökofalu olyan alternatív életmód-kísérlet, amely viszonylag keveseket vonz, és még kevesebb azoknak a száma, akik a szándékon túl meg is tudják valósítani. Mivel a magyarországi ökofalvakban lakók lélekszáma legfeljebb 500 fő, azt gondolhatnánk, hogy valójában marginális jelenségről van szó. Mégis érdemes vele foglalkozni: egyrészt mert az ökofalusi értékrend vizsgálata - tehát, hogy mi ellenében és mi mellett jön létre - jelen társadalmunk problémáinak diagnózisa lehet; másrészt mert rendkívül érdekes társadalmi kísérlet, amely a társadalomtudományok számára (is) izgalmas kutatási terepet kínál, önmagán túlmutató kérdéseket vetve fel.
Hogyan gondolkodnak a „bennszülöttek”… például a turistákról
A kötet a Dél-Etiópiában élő murszik külvilággal való kapcsolatáról szól. A murszik egy félnomád közösség, akiket az utóbbi két évtizedben egyre több külföldi turista látogat meg, főleg azzal a céllal, hogy ajaktányéros murszi asszonyokat fényképezzenek. A turisták megjelenése teljesen új helyzet elé állította ezt az addig aránylag hagyományos életmódot folytató közösséget. Hirtelen olyan tárgyak és eszmék jelentek meg közöttük, amik addig csak nagyon csekély mértékben voltak jelen a murszi mindennapokban. A készpénz, az alkohol, a bérmunka, a fotográfia, az idegen nyelv különböző módokon hatottak az emberek gondolkodására. A kötet ezekre a folyamatokra, mindenekelőtt a murszi társadalomra koncentrál, a turizmus csak belépőpontul szolgál gondolkodásuk megértéséhez.
Az ismeretlen ismerős
Tatyjana Minnijahmetova könyve egyedülálló a magyar könyvkiadásban. A szerző ugyanis maga is udmurt, a keresztény térítés elől a Kámától kelet-re menekült ősök leszármazottja. Tanulmányai rítustanulmányok, vagyis Minnijahmetova a naptári szokásokhoz, az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokkal, a szent helyekkel, a gyógyítással kapcsolatos rítusokkal foglalkozik, illetve a háznak és részeinek (például a kút és a fürdőház) rituális, szakrális aspektusait mutatja be.
Egy szebb jövő képei-Futball a kameruni közgondolkodásban
A szerző 1994 és 2006 között 28 hónapon keresztül végzett kulturális antropológiai terepmunkát a közép-afrikai Kamerunban, a kameruni futball társadalmi és politikai jelentőségét vizsgálva. Bár a könyv témája a futball, a szerző valójában a kérdések ennél sokkal szélesebb spektrumát tárgyalja. Bemutatja, hogy milyen kölcsönhatásban állnak egymással a helyi, nemzeti és globális társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tényezők.
Rizsföldjeim határa a tenger
A kötet a sajátságosan afroázsiai – az Indiai-óceán menti kultúrák nagyjából egy évezredes érintkezésének eredményeként kiformálódott – madagaszkári társadalom prekoloniális (17–19. századi) történelmét kíséri nyomon. Az elemzés középpontjában a 12–15. század folyamán több hullámban a szigetre érkezett „új jövevények” politikai-hatalmi „elhivatottsága”, illetve az ennek hatására kibontakozott tradicionális monarchikus államszerveződés kérdésköre áll.
Sirin Mama nyugati hadjárata
avagy egy istennő születésének csodás története
Leírás
A kötetet szerkesztette: Molnár Ágnes
A kötet szerzői: Gelei András, Molnár Ágnes, Nagy Emőke, Prihoda Gábor, Vangel Márk
Jelen kiadvány az első szervezeti antropológia témájú tanulmánykötet magyar nyelven. A szociokulturális antropológiának ezen alága Magyarországon még nagyon fiatal és kevesen művelik. Az USA-ban és Nyugat- Európában azonban jelentős múltra tekint vissza; manapság nagyon népszerű, sőt keresett szakterületnek számít a piaci felhasználók körében is. A kötet első két tanulmánya azt mutatja be, hogy a szervezeti antropológia hogyan bontakozott ki a szociokulturális antropológiában, milyen részterületei, irányzatai vannak, mely megközelítési és kutatási módszerek jellemzik. Ezeket követi egy, a szervezettudományt a gyakorlatban, szervezetfejlesztőként és elméleti szinten egyaránt művelő szakember reflexiója, aki a kvalitatív kutatói megközelítés híveként egy másik perspektívából mutatja be az antropológia és a szervezet- és menedzsmenttudományok kapcsolatát. Írása rávilágít arra, hogy a szociokulturális antropológiának milyen jelentős szerepe volt – illetve lehet a jövőben – a szervezetkutatások terén. A kötet utolsó részében három kutató három, magyarországi terepmunkán alapuló esettanulmánya illusztrálja, hogy a szervezeti antropológia kérdés feltevései hogyan segítik a megismerést. Reményeink szerint a kötet írásai egy hazánkban még kevéssé ismert tudományág népszerűsítéséhez fognak hozzájárulni, bátorítást adva egy jövőbeli fiatal szervezeti antropológus generációnak.
Molnár Ágnes (1971–) a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszékének adjunktusa. Kutatási témái a mezőgazdasági kistermelők családi gazdaságának működése, a családi és nemi szerepek, valamint a család- és háztartásszerkezet változásai, illetve a vidéki társadalom polgárosodásának folyamata és a rendszer váltás utáni társadalmi-gazdasági viszonyok alakulása. Fő műve: Alkalmazkodó polgárosodás. Család és gazdaság Kiskanizsán a 20. században (2019).
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Molnár Ágnes |
| Megjelenés | 2022 |
| Terjedelem | 164 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 978-963-414-958-3 |
| Sorozat | Kultúrák Keresztútján sorozat |