Hasonló termékek
Metszéspontok
- a fenomenológia és a hermeneutika határvidékén
Nyelviség és nyelvfeledtség
– Hans-Georg Gadamer és a nyelv hermeneutikája
Az öneszmélés fenomenológiája
A fenomenológiai redukció problémája Husserl késői filozófiájában
Ezúttal nem az a kérdés, hogy létezik-e az új filozófiai dimenzió, ahol végső soron minden kérdésre választ kaphatunk, hanem feltesszük,hogy ez lehetséges.
A kérdés az, hogy elérhető-e számunkra, hétköznapi emberek számára, és képes-e arra, hogy megváltoztassa az életünket.
Felelősség
Nem sok olyan fogalma van erkölcsi gondolkodásunknak, amelyet többet emlegetnénk, mint a felelősségét. Austin, Hart és Feinberg mesteri elemzéseit közreadó válogatásunk annak a sorozatnak az első kötete, amely remélhetőleg élesebbé teszi képünket a filozofálásnak arról a módjáról, amelyet "oxfordinak", "oxfordi stílusúnak" nevezhetünk Magyarországon is, legalább A szellem fogalma, Altrichter Ferenc nagy jelentőségű Ryle-fordításának megjelenése óta.
Bűn, bűnhődés, büntetés
Jelen tanulmánykötet a Magyar Történelmi Társulat Egyháztörténeti Tagozata által „Bűn, bűnhődés, büntetés” címmel rendezett konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. Az írások több aspektusból, interdiszciplináris megközelítéssel reflektálnak a címben jelzett kérdéskörre. Találkozhatunk filozófiai, teológiai kérdéseket felvetõ, valamint konkrét problematikát vizsgáló tanulmányokkal egyaránt, amelyek mind a szakemberek, mind a szélesebb nagyközönség érdeklődésére számot tarthatnak.
A szerző árnyképe
Romantikus költőmítosz Kierkegaard és E. T. A. Hoffmann alkotásesztétikájában
A kötet Kierkegaard romantikakritikáját mutatja be a műveiben utalásszerűen felbukkanó Hoffmann-elbeszéléseken keresztül, irodalom és filozófia, forma és egzisztencia, retorika és teória kölcsönhatásában. Az „árnykép” e határvidékek szimbóluma, az egzisztencia belső lényegére, a hamis illúziókon alapuló, költött létezésre és az élet sötét oldalára utal. Megrajzolása anyilvánvaló helyett a rejtett vonatkozások kutatására ösztönöz. A kötet a Laokoón könyvek sorozat része.
Leírás
Észre sem vesszük, és kifejezünk valamit valaki számára. Hogy van ez? Már egy kifejezés alanyai vagyunk, mielőtt ezt akarnánk, és egy kifejezési helyzet foglyai anélkül, hogy tudnánk róla. A másik pedig már ennek a tárgyiasult kifejezésnek az értelmezője anélkül, hogy ez a szándékában állt volna. Kié a kezdeményezés? Mit jelent egy ártatlan mozdulat? Mit akarok mondani? A kifejezés nem csupán a hétköznapi nyelvhasználat és az interszubjektív viszonyok egy jól körülírható esete, hanem alapvető fenomén. A kifejezés önálló életet él, és ezzel megmutatja az interszubjektív tér működését. Rónai András könyve ebből a paradox struktúrából épít fel egy egész filozófiát, ami számtalan vicces és komoly, mindannyiunk életében előforduló helyzet megvilágító elemzésével értelmezi újra a nyelv pragmatikus működését és az interszubjektivitás kérdéseit.
Ullmann Tamás, egyetemi tanár, ELTE
A könyv több irányban is gazdagítja-tágítja a filozófiai gondolkodás „interszubjektív terét”: egy roppant eredeti, mintegy többszörösen is „saját magából” (saját filozofikus személyiségéből) kibontott, új filozófiai antropológia vázlatát olvashatjuk az egyik legfontosabb emberi adottságunk és képességünk, a kifejezés köré csoportosítva. Filozófiai antropológián itt azt értem, hogy valaki vette magának a bátorságot arról gondolkodni: mit jelent – a kifejezés szempontjából – embernek lenni.
Kállay Géza, egyetemi tanár, ELTE
„A megszólítással minden megváltozott és semmi sem változott meg; a megszólítás pillanatszerű, de pillanata rögtön múlttá lesz. Mindezt illusztrálhatja az a geg is, amit óvodás korunkban gyakran játszottunk el egymással.
– András!
– Tessék!
– Semmi, csak a nevedet gyakoroltam.
Itt a poén pont az, hogy a viccelő magát a megszólítást második lépésben semmisnek nyilvánítja – miközben az egész geg éppen arra épül, hogy ettől függetlenül a megszólítás megtörtént és visszavonhatatlanná vált (hiszen különben nem volna poén látszólag visszavonni). Semmit nem tudtunk meg a másiktól, ami keveset megtudhattunk volna, azt is visszavonta, semmilyen megfogható tartalommal nem bővült a világunk – de megnyílt a kifejezés tere.”
Rónai András (1976) filozófus, szerkesztő, zenei szakíró. Az ELTE-n végzett tanulmányai után a Debreceni Egyetemen védte meg a kifejezésről írt PhD disszertációját. A Magyar Fenomenológiai Egyesület alapító tagja, az Aspecto filozófiai folyóirat alapító szerkesztője. Zenei szakíróként a Quart.hu szerkesztője volt, dolgozott az Origo.hu, majd a VS.hu szerkesztőségében, újabban több zenei lapban olvashatók írásai (Europavox, Recorder, Dal+Szerző).
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Rónai András |
Megjelenés | 2017 |
Terjedelem | 194 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789634142096 |
Sorozat | Aspecto-könyvek sorozat |