Hasonló termékek
Létezik-e Isten?
Ateista érvek a mai angolszász filozófiában
Hiedelem és hagyomány
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
Fernand Braudel és a társadalomtudományok
A kötet általános bevezetés gyanánt szolgál Fernand Braudel történészi gondolkodásához. Bemutatja, hogy az Annales folyóirat második nagy korszakának vezető alakja a történelem globális felfogásának sajátos koncepcióját alkotta meg, s Braudel intellektuális pályájának teljességre törekvő rekonstrukciójával kulcsokat kínál az életmű legfontosabb darabjainak megértéséhez.
Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe
A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.
Élők, holtak és adósságok. A halottak szerepe egy erdélyi falu társadalmában
A halál témáját érintő kulturális és szociálantropológiai irodalomban gyakori téma a modern nyugati ember és a más kultúrákban élők halálképének, halálhoz való viszonyának különbsége. E különbségek azonban az úgynevezett nyugati társadalmakon belül is érzékelhetők. Nem egy antropológus számolt be arról, hogy az általa megismert európai falusi közösségekben az emberek mennyire másként, mennyivel „természetesebben” viszonyultak a halál kérdéséhez és a halottakhoz, mint ami számára saját társadalmi közegében megszokott volt. Ezekben a közösségekben a halál nem tabutéma, nem a haldokló és családjának magánügye, a haldoklás s a halál körüli gyakorlati teendők ellátása pedig nem vagy nem teljesen került át abba a professzionális szolgáltatói szektorba, amely ma már a legtöbb helyen körülveszi.
Dosztojevszkij szentjei
E könyv középpontjában Dosztojevszkij alkotóművészetének keresztény szempontú megközelítése áll: az író legjelentősebb regényei alapján az un. pozitív szépségű hősök valódi kontextusát tárja fel. A szerző az életművet a Krisztusról szóló regény megírásának egyetlen nagy kísérleteként értelmezi. E hőstípusok életműbeli fejlődését nyomon követve bontakozik ki az olvasó előtt a Dosztojevszkij által abszolútnak tartott pozitív szépség, a közvetlen Krisztus-kép.
Bevezetés a pszichoterápiás daseinanalízis filozófiai dimenzióiba
A daseinanalízis egyedülálló, filozófiai megalapozottságú pszichoterápiai irányzat, amely elsősorban az emberi szabadság, önazonosság és nyitottság kibontakoztatásán keresztül kívánja a pácienseket gyógyuláshoz segíteni. A háttérben húzódó fenomenológiai elmélet révén a terapeuta a páciens egész egzisztenciájára tekintettel vizsgálja meg az őt zavaró feszültségeket és problémákat.
Leírás
Boda Mihály a magyar analitikus filozófusok fiatal nemzedékének jeles képviselője, azé a nemzedéké, mely az ELTE Filozófiai Doktoriskolájának padjaiból került ki, és már teljes egészében úgy szocializálódott, hogy a filozófiai problémákat pontosan, szakszerűen, logikailag tiszta formában kell megfogalmazni, mert csak így adható rájuk értelmesen megvitatható, mások által is ellenőrizhető, plauzibilis válasz. Tanulmányai a metafizikától kezdve az elmefilozófián át az etikáig átfogják a filozófiai problémák széles körét, köztük a szubsztanciára és az azonosságra, az érzéki tapasztalatra, az első és a másodlagos minőségekre, a személy fogalmára, végül pedig a fenomenális és az erkölcsi tudatosságra vonatkozó kérdéseket. Világos és precíz megfogalmazásukkal, logikus és áttekinthető érvelésükkel bizonyítják, hogy az a filozófiai iskola, mely iránt a szerző elkötelezte magát, mennyire termékeny. Azt is kiválóan példázzák, hogy a logikai szabályok szigorú alkalmazása és a technikai igényesség nem akadálya az eredetiségnek, hanem éppen ellenkezőleg: megkönnyíti az új gondolatok megfogalmazását és újként való elismertetését. A filozófia problémái nem egyik vagy másik iskola monopóliumai. A Boda Mihály által tárgyalt kérdések is a filozófia nagy, hagyományos kérdései közé tartoznak. Könyve éppen azért érdekes, mert megmutatja, hogy e régi kérdésekre új és új válaszok adódhatnak. Mindenki számára, aki érdeklődik a filozófia legújabb fejleményei iránt, melegen ajánlom Boda Mihály friss hangvételű, új szempontokban gazdag tanulmányainak olvasását.
Kelemen János
Boda Mihály (Sümeg, 1976) történelemi, jogi és filozófiai tanulmányok után 2003-ban végzett az ELTE filozófia szakán. Tanulmányai jelentek meg jelentős magyar folyóiratokban jogelmélet, metafizika, elmefilozófia és etika témakörökben. Jelenleg az ELTE filozófiai doktori iskola analitikus filozófia program végzős hallgatója, és meghívott tanár az ELTE jogi karának filozófiai tanszékén.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Boda Mihály |
| Megjelenés | 2008 |
| Terjedelem | 170 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789632360669 |
| Sorozat | Argumentum sorozat |