Hasonló termékek
A reformáció örökségében élve
A Budapesti Károli Református Egyetem Hittudományi Karán a reformáció 500. évforduló tiszteletére szervezett konferencia tanulmánykötetének mottója is lehetne a dr. Bogárdi Szabó István püspök igei köszöntőjében megfogalmazott kijelentés: „Ha valamit meg kell tanulnunk a reformációból, akkor az éppen az, hogy egy tapodt at sem előrébb lépni, ha a múltat rózsaszín szemüvegén át nézzük; és az 500. évfordulón eléggé megkísért ez.”Kocsev Miklós dékán pedig köszöntőjében rámutatott, hogy a reformáció szellemi örökségében na gyszerű lehetőséget lát, amely éltető, előbbre visz és ebből az örökségből a következő nemzedékek is élni fognak. Az oktatókon (is) múlik, hogyan adják át az örökséget, hogy azok jó impulzusokat eredményezzenek.
Kiválasztás Krisztusban
Az arminiánus vita teológiai háttere
Az egyház mint egykori birtokos a magyar helynevekben
A kötet az egyház egykori birtokosi szerepkörével összefüggésben keletkezett magyar helynevek sajátosságait mutatja be. Kitér a történelmi körülményekre, amelyek e kulturális névtípus keletkezését és terjedését a középkori Magyar Királyságban meghatározták, illetve az egyházi tulajdonost jelölő névformák fenntartásához a későbbiek során hozzájárultak.
Pilinszky János színházi és filmes víziója ma
2021-ben kettős évfordulót ünnepelhettünk: 100 éve született és 40 éve halt meg Pilinszky János. Életműve azonban máig élő. A könyv a költő eddig kevéssé ismert arcát mutatja be: olyan alkotóét, aki (noha költőként vált ismertté) számos más művészeti ágat inspirált, ugyanakkor saját költészetét is több művészeti ág inspirálta. A kutatók és a laikus műélvezők számára egyaránt olyan „egyenes labirintus” ez, „melyben / mind tömöttebb és mind tömöttebb / és egyre szabadabb a tény, hogy röpülünk”.
Az emberáldozattól az istennév kimondhatatlanságáig
Az Ószövetség gondolatvilágának kétféle megközelítése, a vallástörténeti és a teológiai, igen közel áll egymáshoz, mégsem azonos. A vallástörténeti a vallási gondolatok kialakulását, azok hátterét és a gyakorlatban való megjelenését, a vallásgyakorlatot vizsgálja, míg a teológiai magukra a gondolatokra, azok tartalmára és összefüggésrendszerére koncentrál.
Hitetek mellé tudományt
Az alábbi kötet a Fiatal Kutatók és Doktoranduszok V. Nemzetközi Teológus Konferenciáján résztvevõ elõadások publikálásra érdemesnek talált felszólalásainak írott anyagait tartalmazza. Az angol és magyar nyelven megjelent mûvek a teológia szinte minden területét érintik, de nem csupán a szûken vett hittudomány kérdéseit vizsgálják.
A klinikai pszichológia horizontja
Bagdy Emőke a magyar pszichológia kiemelkedő alakja, a hazai klinikai pszichológiai képzés egyik megteremtője és évtizedeken át meghatározó személyisége, vezetője továbbá a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének megalapítója. Tanítványai és kollégái a mai magyar klinikai pszichológia és pszichoterápia jelentős szereplői. A kötet, amely az ő írásaikat adja közre, nem csupán tisztelgés Bagdy Emőke professzor asszony előtt, hanem tankönyv is, amelyben megtalálhatók a klinikai pszichológia hagyományos területeit bemutató írások, a klinikai pszichológia magyarországi jelenét és múltját felvázoló fejezetek, valamint a klinikai és az egészség pszichológia kurrens kutatásairól tájékoztató tartalmas összefoglalók.
Leírás
A monográfia témája a Tanácsköztársaság egyházpolitikája. Megtudhatjuk belőle, hogyan találkozott az ateista ideológia a vallásos néplélekkel, hogyan reagált a hazai reformátusság a korlátozó intézkedésekre, milyen kiútkeresések, hitvalló megnyilvánulások kísérték az eseményeket, hogyan dolgozta fel ezt a korszakot az egyház- vagy a történettudomány. A Tanácsköztársaság alatti egyházi élet releváns mondanivalót hordoz az 1945 utáni történelem kutatása számára is.
A kötet ezzel a korszak egy eddig feltáratlan részletének bemutatására vállalkozik. A Tanácsköztársaság nemcsak az egyházakat és a vallási élet képviselőit támadta, hanem a népi vallási élet triviális elemeit is: betiltották például a húsvéti tojások festését. A kötetből megtudhatjuk, hogy hol és ki tiltotta be az istentiszteletek tartását, és kik voltak azok a személyek, akik együttműködtek a tiszavirág-életű hatalommal.
A szerző ezenkívül bemutatja történelmünk e rövid életű, de annál véresebb korszakának ritkán tárgyalt eseményeit. A Tanácsköztársaság 133 napját részleteiben vizsgálja, és a feltett kérdésekre levéltári kutatásai alapján ad válaszokat. Ahogyan a lazarista rend tagjai, akik a Budapesti Református Teológia épületének padlójáról mosták fel a saját vérüket, úgy az ország sem sejthette még akkor, hogy mindez nem elszigetelt esemény a magyar egyháztörténetben, hanem a huszadik század borzalmas nyitánya.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Csűrös András |
Megjelenés | 2021 |
Terjedelem | 300 oldal |
Kötészet | kartonált |
ISBN | 9789634147558 |
Sorozat | Károli könyvek |