Hasonló termékek
Az antalli pillanat
A nemzeti történelem szerepe a magyar politikai diskurzusban 1989–1993
Miért vitatkoztak annyit a rendszerváltás idejének magyar politikusai Trianonról, a Horthy-rendszer restaurációjának veszélyéről, az 1945–1947-es koalíciós idők aktualitásáról, 1956 üzenetéről? Az 1990-es évek elejének politikai szereplői – beszéljenek bár a köztársasági elnöki intézményről, a címerről, az önkormányzati rendszerről, a vezető kormánypárt belső viszonyairól, a jogállamiságról, a földkérdésről, a szociális ellátórendszerről vagy bármi másról – rendre visszataláltak a történeti vitakérdésekhez.
Magyarország a nemzetközi környezetpolitikában
Hogyan születnek a kormányzati döntések? Miért teszi a kormányzat éppen azt, amit? A kötet a közpolitika ezen alapkérdéseiből indul ki, konkretizálva azokat a nemzetközi környezetpolitika területére. Elemzésünk azt igyekszik feltárni, hogy milyen motívumok, tényezők hatására döntött úgy a magyar kormányzat, hogy részt vesz és éppen olyan módon vesz részt, ahogy tette a globális környezetvédelmi együttműködésben, egészen pontosan az éghajlat-változási és a biodiverzitási rezsim munkájában.
Vezér és demokrácia (Politikaelméleti tanulmányok)
A szerzőt a politikai tudás, a politikai cselekvés, a kormányzás, a képviselet és a demokrácia természete érdekli. Az utóbbi megragadására az uralkodó demokráciaelméleti diskurzussal szemben Max Weber vezérdemokrácia-koncepciójához nyúl vissza.
Tudós-politikusok kora
Az MTA elnökök politikusi mintája a dualizmusban
Gördülő rendszerváltás
Az értelmiség politikai szerepe Magyarországon
A könyv azt vizsgálja, hogy kik voltak és mit akartak a magyar rendszerváltás legaktívabb résztvevői, és milyen szerepet játszott a demokratikus átalakulásban az ellenzéki értelmiség. Miért épp az értelmiségiek kerültek közel a politika formálásának lehetőségéhez a hanyatló Kádár-korszak idején? Vajon ugyanazok az aktivisták voltak-e folyamatosan kulcsszerepben, vagy periódusonként váltották egymást? Mik voltak az ellenzéki megszólalás lehetőségei az első és második nyilvánosságban, hogyan különült el, majd olvadt össze a kettő? Milyen volt az ellenzéki értelmiségi csoportok közötti munkamegosztás? Hogyan változtak az ellenzéki értelmiségiek gondolkodását formáló eszmék ebben a korszakban?
Leírás
Már Hérakleitosz is tudta, hogy pantha rei, azaz kétszer ugyanabba a folyóba nem léphetünk. Csizmadia Ervin kötetének akár ez a klasszikus mondás is lehetne a mottója. Az ismert politológus új könyvében pártok, kormányok és miniszterelnökök változás- és alkalmazkodóképességét elemzi. Az érdekli, hogy az egyik szereplő változásai hogyan hatnak a másikra, a politikai szereplők együttes változásai miképpen befolyásolják a társadalmi igényeket és elvárásokat, illetve hogy a társadalom különféle csoportjaiban megfogalmazódó igények hogyan formálják át a politikusok szándékait. A szerző meggyőződése, hogy a politikában semmi sem állandó, de ettől a felismeréstől nem kell megijednünk, ellenkezőleg: tudomásul kell vennünk, és azt kell figyelnünk, hogy egy-egy változás hogyan gerjeszt újabbakat, és a változások együttesen hogyan alakítják át a demokrácia egész működését.
A kötet írásaiból nem nehéz rájönni, hogy a szerző a demokráciát is folyamatosan változó politikai berendezkedésnek tekinti, amely mindig csak relatív végpontokra jut el, de sohasem zárul le; ha Fukuyama beszélt is a történelem végéről, a demokráciának bizonyosan nincs végpontja. A magyar demokrácia 17 évét a szerző újszerűen és gondolatébresztő fogalmi apparátus segítségével mutatja be.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Csizmadia Ervin |
| Megjelenés | 2007 |
| Terjedelem | 190 oldal |
| Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
| ISBN | 9789639683990 |