Hasonló termékek
Kontextus által világosan: A Sólyom-bíróság antiformalista elemzése
Az alkotmánybíróság felállításának harmincadik évfordulója kiváló alkalmat szolgáltat, hogy reflektáljunk a hazai alkotmánybíráskodás kezdeteire, valamint arra az örökségre, amit a Sólyom-korszak bírósága hagyott hátra. Ezt az időszakot már számos szakirodalmi munka tárgyalta behatóan, ezért a könyv arra törekszik, hogy új fényben világítsa meg az Alkotmánybíróság működésének első éveit.
Proletárdiktatúra alulnézetben
Az első világháború végi kétségbeesett és indulatteli légkörben fiatal értelmiségiek, csalódott munkások és nemzeti érzelmű katonatisztek által különböző okok miatt időlegesen támogatott, a szűk mozgástérben a „nagy szocialista világforradalom” és a társadalmi egyenlőség vízióját hirdető, egyre kisebb területre visszaszorulva egyre tanácstalanabbá és radikálisabbá váló Magyarországi Tanácsköztársaság története érzelmileg máig sokakat érint, így folyamatosan íródik még.
Diplomácia és nemzetközi kapcsolatok
Amerika a XIX-XXI. században
Jelen tanulmánykötet két szempontból is újdonságot hoz az amerikai kontinenssel kapcsolatos korábbi kutatásokhoz képest. Egyrészt a teljes amerikai kontinensre kitekintést nyújt, a tanulmányok Észak-Amerika és Latin-Amerika egyes államaira fókuszálnak. Szakmai szempontból megtermékenyítő a két térség együttes bemutatása, az amerikai kontinens egységként kezelése és a későbbiekben is érdekes kutatások születhetnek a közös vizsgálódásból.
Geopillanat
Fúziók korában élünk, hálózatok világában és minél több oldalról közelítünk meg egy-egy kihívást, annál könnyebben találhatunk rá választ és valós megoldást. Ehhez új térképekre van szükségünk, melyek nem nélkülözik a régiek bölcsességét és eszközeit, de kiegészítik őket a ma tudásával.
Ez az „Útikönyv” ebben a különleges geopillanatban segít eligazodni – 100 térképpel, ábrával, infografikával – mely térképet és iránytűt ad az olvasó kezébe…
A nagyhatalmak harca Eurázsiában
Mindenütt ölnek és gyilkolnak, bombáznak és lőnek, országokat rohannak le és szállnak meg. Az Európa Unió területét leszámítva reggeltől estig háborúskodásokról, rajtaütésekről, állami vagy magánterrorizmusról hallunk a tv-ben, rádión és interneten. Az emberek számára a torzsalkodás, a feszültségek, a háborúskodás és a viszályok tömkelege sok szenvedést okoz. Miért van ez, és hogyan lehetséges?
Kína XX. századi története
Kína kétségkívül a jelen és a közeli jövő egyik legnagyobb hatalma, amely aktív szerepet játszik a világ sorsának alakulásában. Az elmúlt évszázadban az ország hosszú történelmének egyik legviharosabb korszakát élte.
Leírás
A könyv azt vizsgálja, hogy kik voltak és mit akartak a magyar rendszerváltás legaktívabb résztvevői, és milyen szerepet játszott a demokratikus átalakulásban az ellenzéki értelmiség. Miért épp az értelmiségiek kerültek közel a politika formálásának lehetőségéhez a hanyatló Kádár-korszak idején? Vajon ugyanazok az aktivisták voltak-e folyamatosan kulcsszerepben, vagy periódusonként váltották egymást? Mik voltak az ellenzéki megszólalás lehetőségei az első és második nyilvánosságban, hogyan különült el, majd olvadt össze a kettő? Milyen volt az ellenzéki értelmiségi csoportok közötti munkamegosztás? Hogyan változtak az ellenzéki értelmiségiek gondolkodását formáló eszmék ebben a korszakban?
Az értelmiség rendszerváltásban betöltött szerepét vizsgálva valójában az „értelmiség hosszú évtizedéről” érdemes beszélnünk, hiszen a kritikai beszéd kultúrájának megjelenése és elterjedése jóval megelőzte a rendszerváltást, és néhány évig még a rendszerváltás után is fennmaradt. Ez a „hosszú évtized” a Charta ’77-tel való szolidaritási petíciótól a disszidens értelmiségiek szamizdat orgánumainak létrejöttén és a demokratikus ellenzék megszerveződésén (1977-1987), a hálózatépítésen és pártosodáson (1988), a kerekasztal-tárgyalásokon (1989) és a parlamenti politizálás megindulásán át (1990) egészen a Demokratikus Charta politikai felíveléséig és hanyatlásáig (1991–1994) tartott. E korszakban jelentős személyi átrendeződések történtek az ellenzéki értelmiségben: a disszidensektől a tárgyalások résztvevőin át az új parlament összetételéig és a rendszerváltás utáni mozgalmak résztvevői köréig jellemző volt az ellenzéki szereplők cirkulációja. A vizsgált történelmi korszak egyes periódusai között jóval nagyobb volt az ellenzéki értelmiségi csoportok összetételének változása, mint folytonossága.
Az ellenzékiek eszméit olyan fogalmak alakították, mint a hatalom humanizálása, az engedetlenség, az antipolitika, a civil társadalom, és mindenekelőtt az egyetemes emberi jogok. A békés rendszerváltáshoz vezető radikális reform gondolata megnyitotta az utat a reformértelmiség csatlakozásához. A szabadság, a népszuverenitás, a képviseleti kormányzat, az erőszakmentesség, a konszenzusra törekvés és az Európába visszatérés alapelvei pedig lehetővé tették az alkotmányozást.
Bozóki András egyetemi tanár a budapesti Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékén. Rendszeresen oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán és többször is tanított vendégprofesszorként a New York-i Columbia Egyetemen, valamint más nyugati egyetemeken. Számos nemzetközi szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja. 18 könyv (társ)szerzője, 24 könyv (társ)szerkesztője.
A szerző néhány korábbi műve:
Lépték és irónia (2018)
Virtuális demokrácia (2012)
Anarcho-demokraták (2007)
Anarchism in Hungary: Theory, History, Legacies (2006)
The Future of Democracy in Europe (2004)
The Roundtable Talks of 1989: The Genesis of Hungarian Democracy (2002)
The Communist Successor Parties of Central and Eastern Europe (2002)
A rendszerváltás forgatókönyve. Kerekasztal-tárgyalások 1989-ben. I–VIII. kötet (1999–2000)
Intellectuals and Politics in Central Europe (1999)
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Bozóki András |
| Megjelenés | 2019 |
| Terjedelem | 536 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött |
| ISBN | 978-963-414-501-1 |