Hasonló termékek
Vita Európáról
A könyv igazi filozófiai csemegének számít, amelyben a két markáns gondolkodó - a filozófus Jean-Marc Ferry, a Brüsszeli Szabadegyetem politikai filozófia professzora és az Esprit volt főszerkesztője, az esszéíró Paul Thibaud - fejti ki markánsan eltérő álláspontját az állam és a szuverentás kérdéséről, nemzetek sorsáról, a posztnemzeti identitásról és az Európai Unió jövőjéről a Maastrichti Szerződés tükrében.
Szépség és szabadság - Eszmetörténeti tanulmányok
A kötetben olvasható eszmetörténeti tanulmányok a korai tizennyolcadik század és a múlt század hetvenes évei közötti időszakból veszik témáikat. Lord Shaftesburytől Hannah Arendtig olyan szerzők írásait elemzik, akiknél az esztétikai fogalmak és a morál-, vallás- vagy politikafilozófiai elgondolások kölcsönösen megvilágítják egymást. Szépség és fenség, szabadság és humor, szerelem és barátság, ízlés és képzelet, játék és cselekvés kérdései merülnek fel újra és újra különböző korszakokban és kontextusokban; értelmezéseik árnyaltabb képet kívánnak nyújtani az európai modernség néhány fontos aspektusáról.
Esztétikai gondolkodás
Az Esztétikai gondolkodás című kötet nem egyszerűen folytatja-pontosítja a korábbi mű koncepcióját,hanem a posztmodernnek sajátos esztétikai fordulatot is ad. Ennek kiindulópontja az esztétika vagy az esztétikum jelentésének megkettőzése: Az ťesztétika a szokásos nyelvhasználatban már nemcsak az érzéki fenomének tudományos tematizálását jelenti, hanem maguknak, e fenoméneknek a struktúráját is. Ezért a hagyományos értelemben vett esztétika megjelölésére be kell vezetnünk az esztétikai gondolkodás kifejezését.
A hérosz és a kultusz / The Hero and His Cult
Két jól elkülöníthető csoportja van azoknak, akiket „joyce-iánusoknak” nevezünk: a „belsősök” és a „külsősök”. A „belsősök” a szövegek eltökélt feltárására koncentrálnak, az utalások és a mutációk megszállottjai, és sok esetben még Heideggernél is Heideggerebbek a filológiai mélységek feltárásában – természetesen az alászállásban. Ismerek néhány elsőrangú „belsőst”, s nagy tisztelettel adózom nekik: ilyen a kaliforniai John Bishop és az antwerpeni Geert Lernout.
A programozott evolúció I. Az ember megjelenéséig
A szerző tizennyolc évig tanította a filozófia keretében a fejlődéstant. A modern genetika eredményeit felhasználva, közérthetően, azt törekszik kimutatni, hogy a fajok keletkezése és vele a törzsfejlődés az embrionális egyedfejlődéshez hasonlóan genetikailag programozott, s ezzel célirányos folyamat.
A szellem és az idő
Identitás, cselekvés és temporalitás Hegelnél A szellem fenomenológiájában
A szellem fenomenológiája nyelvi megformálását és gondolati összetettségét tekintve is a filozófiai hagyomány egyik legnehezebb műve. Jelen kötet bevezetést nyújt a hegeli gondolkodásba, és friss szemléletmódjával kinyitja a kaput a mű újrafelfedezése előtt.
Leírás
Az emergencia fogalma alapvetően új jelenségek, új szintek megjelenésére utal egy történeti folyamatban. Ennek klasszikus példái az élet kiemelkedése az élettelen anyagból vagy a kultúra kialakulása néhány millió évvel ezelőtt. Ugyanígy egymásra épülő emergens szinteknek értelmezhetjük a valóságos folyamatokat leíró tudományokat, ahol a legalsó szint a fizika, majd arra épülnek a további emergens szintek, kémia, biológia, pszichológia, társadalomtudományok.
A ma bevettnek számító neodarwini evolúcióelmélet nem sok figyelmet fordít az új jelenségek és formák vagy az új szerveződési szintek megjelenésére, és a darwini természetes szelekciós mechanizmusból önmagában nem is következik, hogy új formáknak vagy új szerveződési szinteknek kellene megjelenniük, de az sem, hogy az élővilág története egy fejlődési folyamat volna.
Az emergens evolúció szókapcsolat, amely Lloyd Morgan 20. század eleji emergentista filozófus főművének címét idézi, azt a szemléletmódot akarja nevesíteni, amelyben az élet, a kultúra, a tudomány vagy akár az informatika jelenségeit ismét az újdonságok megjelenése és a világ szintezettsége felől akarjuk értelmezni.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Paksi Dániel, Kertész Gergely |
Megjelenés | 2012 |
Terjedelem | 276 oldal |
Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
ISBN | 9789632365091 |
Sorozat | Tudománytörténet és tudományfilozófia sorozat |