Hasonló termékek
Hajtsad ekédet a holtak csontjain át
„Olga Tokarczuk 2019-ben, mikor ténylegesen is átvehette az előző évre visszamenőlegesen neki ítélt Nobel-díjat, az érzékenység, az empátia, s a természet tiszteletének fontosságát hangsúlyozta;
s pontosan ezekre az értékekre találunk rá
a Hajtsad ekédet a holtak csontjain át című kötetében is.”
(Erdődi-Juhász Ágnes, litera.hu)
Mormogó fal
„Az emlékek, akár a sav belülről marnak, a legmélyebb zugokba is behatolnak, s felfedik az emberi élet leggyengébb pontjait.”
A folyók városa
Jesús Moncada (1941–2005) a szülővárosát, az Ebró-parti bányászvárost örökíti meg e könyv, fő műve lapjain. A városka 1971-ben tűnt el egy hatalmas víztározó hullámai alatt, a Franco-féle modernizációs törekvések eredményeképp. A bányászok, hajósok és hajóépítők azonban foggal-körömmel harcoltak a megmaradás jogáért, a város közössége nem vállalta, hogy sorsa a szétszórattatás legyen. Annyit sikerült elérniük, hogy az ezeréves múltú régi település helyett a vízierőmű-vállalat kárpótlásképpen felépített egy másikat, ahová a régi városból száműzöttek átköltözhettek, s ha otthonaikat nem is, de közösségüket megőrizhették.
Állam és demokrácia
Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban
Levelek Kr. e. 49-45.
Milyen lehetett valójában az a Marcus Tullius Cicero, aki a mai napig meghatározó alakja Róma történetének? Ennyi évszázad távlatából nehéz lenne a kérdésre válaszolni. Megőrzött leveleinél talán semmi sem nyújthat hűségesebb képet arról, miként élte meg sikereit és kudarcait.
Levelek Kr.e. 45-44
A kötetünkben szereplő levelek Kr. e. 45 márciusa és Kr. e. 44 augusztusa között keletkeztek. A történelemkönyvekből ismert szereplők közül Julius Caesar, Brutus, Antonius és Octavianus tetteiről és a velük kapcsolatos belpolitikai vitákról tudósítanak.
Örmény élet az Oszmán Birodalomban
Az Oszmán Birodalomban élő örmények történelmének kutatását hosszú időn keresztül az első világháború idején történt genocídium határozta meg. Elke Hartmann jelen kötetében az ezt megelőző korszakba kalauzolja el az olvasót.
A múltkereskedő
„A múltkereskedő meglepetésként és örömként érheti mindazokat az olvasókat, akik úgy gondolják, az afrikaiak posztkoloniális időszakban átélt zavaros és gyakran tragikus tapasztalataival birkózó regények szükségszerűen sötét, brutális művek. Agualusa táncol, és nevet – a sírás határán. A múltkereskedő ügyesen elbeszélt, gyönyörű regény. Elegáns, agilis, szellemes és elbűvölően leleményes.” David Constantine, The Independent
Leírás
Őskor: egy falu a világ közepén, ahol az idő nem egyenes vonalban halad, hanem körbe öleli a helyet, akár a folyó, amely évente újra kiönt. Négy arkangyal őrzi a határait – Rafael, Gábriel, Mihály és Uriel –, miközben a történelem lassan beszivárog a határokon: háborúk, forradalmak, születések és temetések. Genowefa, a molnár felesége, az angyalát kereső Misia, a vad Kłoska és a néma Rossz Ember sorsa egyetlen nagy mítoszban fonódik össze: a lét, a bűn és a megváltás örök körforgásában
Olga Tokarczuk regénye a világ teremtésének újraelbeszélése egy apró lengyel falun keresztül. Visszaemlékezések, álmok, fantáziák, szóbeszédek, elmondatlan történetek és inszomniás képzelődések teremtik meg ezt a világot, ahol minden él és jelent: a folyó beszél, az angyalok tévednek, a malom szíve úgy dobban, mint az univerzumé. Az Őskor és más idők nemcsak olvasmány, hanem zarándoklat egy helyre, ahol a valóság és a képzelet határa elmosódik – és amit ma is a világ közepének mondhatunk.
OLGA TOKARCZUK (1962) a kortárs irodalom egyik legeredetibb és legkarakteresebb hangja, aki prózájában a mitikus gondolkodást ötvözi a modern érzékenységgel. Végzettsége szerint pszichológus. Egyetemi tanulmányai idején önkéntesként viselkedészavaros serdülők pszichiátriai gondozóintézetében dolgozott. Regényeiben a huszadik század végi Lengyelország társadalmi és spirituális átalakulásait a mindennapi élet apró rezdülésein keresztül ábrázolja. Nyelve lírai és pontos, elbeszélései gyakran mozaikos szerkezetűek, mintha a világot nem történetekből, hanem szimbolikus időrétegekből építené újra, amiben a valóság és a fantázia, a tudomány és a mítosz, a racionalitás és az intuíció egyaránt szóhoz jut.
Tokarczuk 2018-ban elnyerte az Irodalmi Nobel-díjat (a 2019-ben odaítélt díjat), indoklás szerint „elbeszélői képzelete mindenre kiterjedő szenvedéllyel, életformaként mutatja be a határok átlépését”. Több mint ötven nyelven olvasható műveivel a közép-európai irodalom új, spirituális-realista hagyományát teremtette meg. Tokarczuk egyszerre kozmikus látású gondolkodó és érzékeny mesélő: írásaiban a modern ember elvesztett középpontját keresi – azt a helyet, ahol a létezés, a képzelet és az etika újra találkozhat egymással.
KÖRNER GÁBOR (1969) fordító, lengyel és ukrán szakon végzett az ELTE-n. Fordításaiért 2000-ben megkapta az Európa Kiadó Zoltán Attiladíját. 1996—1998 között a JAK Világirodalmi Sorozatot szerkesztette. 1999-ben a Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíjasa, 2006-ban Babits Mihály-ösztöndíjas volt. 2005- ben a Lengyel Köztársaság kulturális minisztere a Lengyel Kultúráért Érdeméremmel tüntette ki.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Olga Tokarczuk |
| Megjelenés | 2025 |
| Terjedelem | 282 oldal |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 978-963-646-499-8 |
| Sorozat | Világ-szép-irodalom |