Hasonló termékek
A japán modernizáció ideológiája
FARKAS MÁRIA ILDIKÓ egyetemi docens történelem, angol és japán szakon végzett az ELTE-n, majd történelemtudományból szerezte meg PhD fokozatát. A KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák szak oktatója, oktatási és kutatási területe a modern japán történelem, a japán-magyar kapcsolatok története, a japán kultúrtörténet és összehasonlító kultúratudomány.
Az alternatív ötfaktoros személyiségmodell és a személyiségklaszterek
A könyv a pszichobiológiai alapokon nyugvó alternatív ötfaktoros személyiségmodellt és a modellen alapuló Zuckerman–Kuhlman–Aluja személyiségkérdőívvel kapcsolatos változó- és személyorientált kutatásokat mutatja be. Célja, hogy a kérdőív alapját képező faktoranalitikus szemléletet összehasonlítsa egy újfajta személyorientált megközelítéssel, amely révén a tipikus személyiségprofilok, -klaszterek feltárhatóak. A könyv olyan kutatásmódszertani példákat is kíván nyújtani, amelyek nemcsak a személyiségpszichológia, hanem más tudományok (például orvostudomány és szociológia) művelői számára is hasznosak lehetnek. A könyv a példák mellett sok gyakorlati tanácsot és útmutatót is tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan készíthetőek el a modern személyorientált klaszterelemzések. Ily módon az olvasó lépésről lépésre megtanulhatja, hogyan végezhet modern klaszterelemzéseket, és hogyan tudja azokat validálni, ellenőrizni. Az elemzések megismerése minden olyan kutatás számára hasznos lehet, amely során nagymintás elemzések készülnek.
Leírás
Mára már a szélesebb társadalmi közbeszédnek is tárgya a pedagógushiány, és ezzel összefüggésben a pedagógus-utánpótlás kérdése. A minőségi oktatás elképzelhetetlen motiválatlan pedagógusokkal - ezért szükséges megvizsgálnunk, hogy melyek azok a motívumok, amelyek a pályára vonzzák, és ott is tarthatják a pedagógusokat. A belső késztetésen túl a nevelő-oktató munka mikro- és makrotársadalmi körülményei, csoportdinamikája is befolyásolják a pályára állást és a pályaretenciót, vagyis a pedagógusjelöltek hivatás iránti elkötelezettsége és a pedagóguspálya iránti motivációja kölcsönösen függenek egymástól.
A tanulmány hipotézise szerint napjainkban a pedagóguspálya (beleértve annak egzisztenciális, szervezeti és infrastrukturális feltételeit is) iránti motiváció eltér a nevelés-oktatás hivatása iránti elkötelezettség mértékétől (amely megélhető informális vagy a köznevelési intézményrendszeren kívüli formában is).
A kötet szerzője, Dr. Szontagh Pál empirikus kutatásában összesen 792 hallgató megkérdezésével gyűjtött adatokat az alsófokú pedagógusképző felsőoktatásban tanulók pálya- és hivatásmotivációjáról. A hivatás- és pályamotiváció elméleteinek áttekintése után a válaszokat a felsőoktatási intézmény típusa (világi vagy egyházi), földrajzi helye (határon belüli vagy határon túli), illetve a hallgatók képzési pozíciója (évfolyama, munkarendje) alapján is leválogatta és elemezte. Kutatása ezekre a figyelemre méltó társadalmi és oktatásszervezési összefüggésekre mutat rá.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Szontagh Pál |
Megjelenés | 2020 |
Terjedelem | 188 oldal |
Kötészet | ragasztókötött |
ISBN | 9789634148654 |
Sorozat | Károli könyvek - Monográfia sorozat |