Niklas Luhmann társadalom- és politikaelmélete

Niklas Luhmann (1927–1998) több szempontból is egyedülálló alakja a modern társadalomtudományoknak. Egyrészt hatvan könyvből és több száz tanulmányból álló életműve eleddig a legátfogóbb, a legtöbb részletre kiterjedő és a legtöbb új összefüggést feltáró kísérlet a modern társadalom leírására. Másrészt pedig példátlan terjedelmű és intenzitású az a kritikaáradat, melyet radikális elméleti újításaival váltott ki, és azáltal, hogy számos, a modern társadalom működésére vonatkozó elképzelésünket illúziónak minősítette.

A párizsi rom cigányok dédszülei 1905 körül érkeztek Franciaországba. A rom cigányok különböző útvonalait - a rom cigányok saját tanúságának és a szakirodalomban található megfigyeléseknek köszönhetően - ettől az időponttól kezdve jobban ismerjük.

Platón Európa-programja szerint az igazságos állam feltétele, hogy minden egyes polgárnak csak azt a munkamegosztási helyet szabad elfoglalnia, amelyre „természete születésénél fogva a legalkalmasabb”.

A szerzők és a szerkesztők tisztában vannak a magyar holokauszt és a hozzá vezető jogfosztás egyedülállóan tragikus jelentőségével, azzal, hogy a magyar állam nem csupán nem védte meg, hanem meg is tagadta és halálba küldte saját honpolgárainak százezreit, de a jelen kötet a magyar és a zsidó történelmet (benne a magyar zsidók történetét is) nem pusztán passiótörténetként tárgyalja, hanem azt vizsgálta meg, hogy hogyan konstruálódnak ezek a közösségek, hogyan hatnak egymásra az egyéni és közösségi identitások narratívái, milyen interkulturális kapcsolódási pontjaik vannak, illetve történeti és szociológiai eszközökkel mennyire hasonlíthatók össze.

Mesék, teremtéstörténetek, etnoszemiotikai elemzések (Afrika, Európa)

A kötet célja, hogy ne mozaikszerű, hanem koherens kép alakulhasson ki az olvasóban Görög Veronika fő kutatásairól: az etnikai, illetve társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek ábrázolásáról és értelmezéséről az afrikai, európai vagy csak magyar folklórban. Ehhez a témához kapcsolódik a kisebbségek – nevezetesen a cigányok – folklórjának viszonya a befogadó népek szájhagyományához.

A kötet bemutatja az Európában végbement változásokat, vizsgálja, hogy a magyar fiatalok tiltottszer- és legálisszer-fogyasztása mennyiben tér el Európa más országainak fiataljaiétól, melyek azok a fogyasztási formák, amelyek alapján a magyar diákok Európa élén találhatóak, és melyek azok, amelyek alapján elmaradnak az európai átlagtól. Kísérletet tesz annak értelmezésére, hogy milyen társadalmi jelenségek magyarázhatják a fiatalok fogyasztási szokásaiban bekövetkezett változásokat. A kötet a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet szakmai forrás sorozatának a kutatások 12. része.