Hasonló termékek
Az Opus Deitől a Provida Materig
Állambiztonsági hálózatok és egyházi kisközösségek
A könyv a korabeli állambiztonsági nyomozó szervek (politikai rendőrség) csak manapság hozzáférhetővé váló forrásanyagaira támaszkodva tárja fel és követi nyomon a Vatikán és a közép-kelet-európai katolikus egyház hálózati kapcsolatrendszerét, egyfelől a titkos ellenálló egyházi sejtek működését, másfelől ennek kifutásaként a nemzeti katakomba egyházak létesítésére tett erőfeszítéseket Kelet-Közép-Európában. A szerző a politikai rendőrség kriminalizáló célzatú interpretálásaihoz képest következetesen érvényesített forráskritikával a történtek igaz, komplex, okadatolt feltárására törekszik.
Tévúton
Ügynökök az ötvenhatos diákmozgalomban Nyugaton
Az 1956-os forradalom után Nyugatra menekült egyetemisták 1957-ben alapított szervezete, a Szabad Magyar Egyetemisták Szövetsége (UFHS) 14 országban, 3 földrészen fogta össze a magyar fiatalokat. A magyar állambiztonság az 1961-től MEFESZ nevet viselő szervezet több vezetőjét behálózta, beszervezte, akik 1967-re szétbomlasztották, majd feloszlatták a szövetséget. Várallyay Gyula, aki egykor elnöke volt a diákszervezetnek, több mint 40 év után járt utána, hogy kik és milyen módon árulták el diáktársaikat, a szabad egyetemisták szövetségét és a magyar forradalom emlékét.
A Johannita Rend Magyar Tagozatának arcképei
Jelen mű az idei kerek évforduló alakalmából a Johannita Rend Magyar Tagozatának a szellemiségébe nyújt bepillantást, valamint a történeti bemutatására vállalkozik. E kötet elsődleges feladatának az eltelt kilenc évtized jelentős eseményeinek és johannita személyiségeinek a kiemelését tekinti, emiatt egyes fejezetekben a részletek dominanciája figyelhető meg. Az évszámok és egyéb adatok megkerülése nélkül nehéz, szinte lehetetlen vállalkozás lett volna egy-egy johannita-életút alakulásának érzékletes bemutatása. Ugyanakkor megpróbálja tárgyát, a lényeget kiemelve megközelíteni, ehhez – és talán ez a legfontosabb megkülönböztető jegye – egy sajátos hangulatot is teremt: a magyar történelembe ágyazott rendi és tagozati johannita történések segítségével.
Ellenforradalom és szabadságharc
Zachar Péter Krisztián kötete az 1848/49-es szabadságharc korai szakaszába, az önvédelmi háború kezdeti időszakába enged betekintést. A szerző arra vállalkozott, hogy a hazai szakirodalmi feldolgozások, forráskiadványok és levéltári állagok mellett elsősorban a bécsi Hadilevéltár anyagainak, illetve az osztrák-német történetírás legújabb eredményeinek hasznosításával rajzolja meg a magyar nemzettudat számára oly meghatározó, Pákozd-Sukoró térségben lezajlott első sikeres csatát követő hónapok történéseit.
A huszadik század emlékezete a Galga mentén
A Galga menti interjúk elkészítése során a huszadik század magyar történelmének azon csomópontjai bemutatására vállalkoztunk, amelyek a társadalom nagyobb részének az életére meghatározó módon hatottak. Különösen fontosnak tartottuk azon témák körbejárását, amelyek a kommunista diktatúra évtizedeiben tabunak számítottak, a tűrt és tiltott „mező” határán találhatóak. Így kötetünkben érintjük a revízió témáját, a második világháborút követő hadifogságot, az egyházi iskolák államosítását, a diktatúra alatti vallásgyakorlást, a kuláktalanítást, az 56-os forradalmat követő megtorlást és a manapság újra fókuszba kerülő ügynökkérdést is.
Önállóság és kiszolgáltatottság
A Sárospataki Református Kollégium a XVIII. század utolsó és a XIX. század első évtizedeiben kivételes helyet foglalt el a hazai kulturális életben. Itt vezették be a magyar tanítási nyelvet hazánkban először, egyedülállóan gyakorlatorientálttá tették a jogászképzést, s számos új tantárgy felvételével bővült, változott a kollégium funkciója.
Leírás
Esztergom a magyar államiság bölcsője, az Árpád-kori Magyarország, politikai, kormányzati, gazdasági, kulturális, szellemi, egyházi központja. A magyar Sion. A szerző felmenői, három évszázada a város polgárai, belvárosi háza 177 éve, családja tulajdona. A polgárházával szomszédos telken 4 szer végeztek alapos régészeti ásatást. A régészeti leletek bemutatják a telek lakóit Kr. e 3500-tól a XVIII. század végéig. Az írott forrásokból pedig név szerint ismerjük a terület lakót 1777-től napjainkig. A kötet sajátos formájú, igazi helytörténet, hiszen az 1400 nm históriáján keresztül kinyílik az időkapu és megismerhetjük az itt lakókat, a polgárváros történetét, amit félkaréjként vett körbe ekkor a Kis-Duna és egyik ága. Valamint tágabb helyi, országos, nemzeti és nemzetközi összefüggéseket állít fel. A rendkívül alaposan, gazdag soknyelvű bibliográfiával, eredeti oklevelekkel alátámasztott munkában, olvasmányos formában számos rejtélyes történelmi kérdésre kaphatunk választ, például: hogy kik alapították a várost, hogyan nézett ki a kelta kori Esztergom, milyen volt az Árpádkori magyar főváros, hogy zajlott a tatár betörés, hogyan alakult ki a középkorban a kereskedő és iparos polgárság, kik a latinusok, mi köze Velencének és a velencei kalmároknak, vagy VIII. Kelemen pápának Esztergomhoz, honnan indult Juliánusz barát, hol lehet IV. Béla király sírja, hogyan épült fel újra többször Esztergom és a Bazilika. A mű mivel olyan terület históriáját mutatja be, ahol egy kapavágás után visszaköszön a magyar történelem, érdekes lehet mindenkinek, akit érdekel a múlt. Stílusa ismeretterjesztő, forrásai tudományos igényűek, így sokak érdekes olvasmánya lehet. A könyv külön aktualitása, hogy Esztergomot 2022 májusában a Bazilikában megyei jogú várossá avatták, és nemsokára feltárhatják IV. Béla második honalapító király és családja, Esztergomi síremlékét.
SZENDREI RÓBERT 1973-ban született Esztergomban, 4 gyermek édesapja. Felmenői 1741. december 2-án kaptak polgárjogot Esztergom Szabad Királyi Városában. Az Esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett, az ELTE Állam és Jogtudományi Karán diplomázott jogászként, majd jogtudományból szakvizsgát tett. Jogi tanulmányai mellett történelmi, szociális munka, teológiai és az Egyesült Államokban a Niagara Egyetemen politológiai tanulmányokat is folytatott. Munkája során dolgozott már állami, minisztériumi, fővárosi önkormányzati, egyházi közigazgatásban, egyházmegyéknél, különböző egyházi szociális, egészségügyi, segélyszervezeteknél lát el főtanácsadói, vagy egyéb szakmai vezető feladatokat. Számos civil szervezet tagja, tisztségviselője, jelenleg a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács elnöke. Esztergomi témájú eddigi művei Osvai László–Szendrei Róbert: Esztergomi Családok, valamint Dr. Lőrinczy Rezsőről az Esztergomi Kórház alapító igazgatójáról írt munkája.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Szendrei Róbert |
| Megjelenés | 2022 |
| Terjedelem | 182 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 978-963-414-280-5 |