Hasonló termékek
Szakrális terek Budapesten a rendszerváltozás után
"A kötet két alapvető filozófiai és társadalmi kategória, a tér és a szakralitás összekapcsolása mentén a hazai társadalomkutatásból lényegében hiányzó kérdésköröket tárgyal."
A magyar szociológiai gondolkodás története 1990-ig
A kötetben döntő többségében szépírók, nyelvészek, néprajzkutatók, gyakorló vagy elvetélt pályát befutó politikusok, vagy csak egyszerűen gondolkodó értelmiségiek műveiről lesz szó, a korszak végén felbukkanó hivatásos szociológusok egy jelentős része pedig az egyetem után, autodidakta módon szerzett kellő szakmai tudást.
Bevezetés az ökofilozófiába
Kezdő halódóknak
Döntő érvünk a frissen kaszált fű illata, meg a hársfáké. A madarak éneke. Nem történhet meg, hogy ezek nélkül kelljen élni. Nem szabad megtörténnie. Azonban ott tartunk, hogy ezt már sokan nem értik, még többen félreértik. Pedig én nem a természet védelméről beszélek, hanem olyasmiről, aminek a hiánya a saját életemet tenné tönkre.
Gondolatok az első filozófiáról
Jó száz évvel szerzője halála után először jelenik meg magyar fordításban
az európai hírű jogfilozófus, Somló Bódog (1873–1920)
posztumusz munkája. A hányatott sorsú kéziratot tanítványa, a két
világháború közötti magyar jogfilozófia meghatározó alakja, Moór
Gyula (1888–1950) állította össze Somló hátrahagyott jegyzeteiből.
A tömeg- és az elitművészet...
Az értekezés azokat a folyamatok elemzi, amelyek a modern civilizáció kialakulása és elterjedése nyomán zajlottak le a XX. századi művészetfilozófiában. Az egyes fejezetek három nagy hatású gondolkodó – Ortega, Spengler és Walter Benjamin – életművének fényében vizsgálják a művészetfilozófia átalakulásának, a klasszikus esztétikai normák felbomlásának és eltűnésének társadalmi hátterét.
Magyarország története az ókorban: Kelták és rómaiak
Szabó Miklós és Borhy László akadémikusok több évtizedes kutatási tapasztalatukra és tudományos eredményeikre támaszkodva készítették el ezt az összefoglalást, amely részletesen és széles földrajzi valamint történelmi és kulturális összefüggéseiben taglalja Magyarország területe késő vaskori népeinek és római kori lakosságának történelmét.
A társas–lelki és mûvészeti folyamatok pszichofiziológiája
Leírás
"Kopernikusz óta a tudomány legnagyobb fordulatai mind a fizikai világnézeten belüli paradigma-változást hoztak. Bauer Ervin munkássága az első, amely túlmutat ezen a fizikai világnézeten, mélyebb, biológiai világnézetet alapoz meg, s így még a kopernikuszi fordulatnál is nagyobb jelentőségű előrelépést jelent a Világegyetem felépítésének és természetének megértésében." (Grandpierre Attila)
Különleges könyvet tart a kezében a kedves Olvasó: egy Kopernikusz főművéhez hasonlíthatóan korszakalkotó könyvet. Csakhogy amíg Kopernikusz nyomán a tudomány az anyagelvű gondolkodásmód felé fordult, Bauer műve egy még mélyebb fordulatot alapoz meg, fordulatot az életelvű gondolkodásmód felé. Az anyagelvűség elérhetővé tette az anyagi jólétet, de háttérbe került a lélek és az értelem elsőrangú szerepe, az egyén, a társadalom és a Világegyetem szintjén egyaránt. Ennek fényében mérhetjük fel az életelvű fordulat jelentőségét. Az életelvű gondolkodásmód az anyagi jólét mellett elérhetővé teszi a lelki és szellemi jólétet a társadalomban, és az életnek kedvező feltételeket természeti környezetünkben. Ahogy a kozmológus és asztrobiológus Paul Davies megjegyezte, a világegyetem összes bámulatra méltó jelensége "együttvéve sem olyan elképesztő, mint az élet jelensége".
A Világegyetem és az élet lényegének megértése sokezer éven át megoldhatatlan feladatnak bizonyult. Bauer Ervin az egyetlen, aki a tudomány főútját követve megtalálta a választ erre a kérdésre, mégpedig az elméleti biológia alapelvének olyan egzakt meghatározásával, amely a modern elméleti fizika teljesítőképességét is felülmúlja. Könyvünkben bemutatjuk Bauer elméleti biológiájának biológiai, az életelvű gondolkodásmód alapján nyert értelmezését. Fény derül arra, hogy a Világegyetem nem élettelen, hanem élő természetű. Nem anyagi, élettelen világegyetemben, hanem élő Világegyetemben élünk. A Világegyetem lényege élő természetében rejlik, az élet lényegét pedig a Bauer-elv általánosítása, a kozmikus életelv világítja meg. Bauer főművének rendkívüli jelentősége az, ami indokolttá teszi e nagy tudós életrajzának és utóéletének alaposabb megismerését is.
BAUER ERVIN biológus szülei Bauer Simon, tanár és műfordító és Levy Eugénia, gimnáziumi nyelvtanárnő (angol és német) voltak. Testvérei Bauer Herbert (1884-1949), írói álneve Balázs Béla, ismert esszéíró és filmes; és Bauer Hilda, Dr. Tordai Schilling Oszkárné, tanárnő. Első felesége Kaffka Margit Emília Johanna, ismert magyar írónő. Második felesége Szilárd Stefánia Emília Borbála, matematikus. Bauer 1920-ban tört be a nemzetközi tudományos életbe az akkori idők vezető tudományos folyóiratában, a Naturwissenschaftenben megjelent úttörő munkájával, amit könyvünkben magyarul újra közlünk. 1930-ban jelent meg Fizikai alapok a biológiában című műve, amely részletesen tárgyalta a biológia alapelvének fizikai és biológiai értelmezését és alkalmazását. Főműve, az 1935-ben megjelent Elméleti biológia bemutatja a tudomány általános módszertana alapján létrehozott elméleti biológia egyetlen alapelvre vezető, azokból a biológiai összes alapegyenletét leszármaztató, logikusan felépített, egységes elméletét.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Grandpierre Attila,Müller Miklós,Elek Gábor |
| Megjelenés | 2022 |
| Terjedelem | 504 oldal |
| Kötészet | keménytáblás |
| ISBN | 9789634149354 |