Hasonló termékek
Személyes valóság
A személyes valóság fogalma a személyes tudás mögött álló emergentista ontológiai meggyőződést fejezi ki. Polányi Mihály a Személyes tudás című fő művében amellett érvelt, hogy az az ideál, amelyet objektív tudásnak tekintünk, hamis nincs minden kétséget kizáró tudományos módszer. Ebből azonban nem következik, hogy az emberi tudás szubjektív lenne pl. mindössze relatív társadalmi konstrukció , ugyanis az ember evolúciós gyökereinek köszönhetően olyan hallgatólagos képességekkel, intellektuális és erkölcsi közszenvedélyekkel rendelkezik, amelyek képesek föltárni számára az igazságot. Az emberi tudás ennek megfelelően se nem objektív, se nem szubjektív, hanem személyes.
A teoretika
Török-Szabó Balázs második könyve arra tesz kísérletet, hogy válaszokat találjon ezekre a kérdésekre. Olyan kérdésekre, melyek minden ember életében jelen vannak, mindenkit foglalkoztatnak – így a válaszok is mindenkiről és mindenkinek szólnak.
A lét és a semmi
A lét és a semmi című mű 1943-ban jelent meg, lezárva Sartre első filozófiai korszakát, s egyszersmind meg nyitva egy újat az ekkorra már kibontakozó francia fenomenológia és saját filozófiai életútja számára is. Sartre az egyik legfontosabb szereplője volt ennek a kibontakozó francia mozgalomnak, mint ahogy azoknak a konfrontációknak is, amelyeken a fenomenológia a második világháború utáni időszakban keresztülment.
Lét és esemény
...az 1988-ban megjelent Lét és esemény nagyszabású kísérlet a matematika legújabb eredményein alapuló filozófiai ontológia - vagy éppen Lacan, Derrida, Deleuze és más kortárs gondolkodók filozófiai felismerésein alapuló matematikai ontológia? - kidolgozására. Amint azt az előző mondat kérdőjele is mutatja, a mű továbbgondolásra érdemes kérdések sokaságát veti fel.
Elmefilozófia
Szöveggyűjtemény
„A pszichológus különféle kísérleteket végez, és kísérleteinek eredményeire támaszkodva elméleteket alkot az elme működését illetően. A filozófus nem végez kísérleteket, legfeljebb gondolatkísérleteket. Kísérletezés helyett az elmével kapcsolatos legtermészetesebb meggyőződéseinkbõl indul ki, és egyrészt azt vizsgálja, hogy pontosan hogyan kell érteni e természetes meggyőződéseinket, másrészt pedig azt, hogy ezek hogyan egyeztethetők vagy épp nem egyeztethetők össze az elmével kapcsolatos neurofiziológiai, és egyáltalán a világról alkotott természettudományos ismereteinkkel.”
Filozófia, történet, értelmezés - I. kötet
Hermeneutikai tanulmányok (2000–2020)
A könyv egy 4 kötetből álló gyűjteményes kiadás első darabja.
Leírás
"Kopernikusz óta a tudomány legnagyobb fordulatai mind a fizikai világnézeten belüli paradigma-változást hoztak. Bauer Ervin munkássága az első, amely túlmutat ezen a fizikai világnézeten, mélyebb, biológiai világnézetet alapoz meg, s így még a kopernikuszi fordulatnál is nagyobb jelentőségű előrelépést jelent a Világegyetem felépítésének és természetének megértésében." (Grandpierre Attila)
Különleges könyvet tart a kezében a kedves Olvasó: egy Kopernikusz főművéhez hasonlíthatóan korszakalkotó könyvet. Csakhogy amíg Kopernikusz nyomán a tudomány az anyagelvű gondolkodásmód felé fordult, Bauer műve egy még mélyebb fordulatot alapoz meg, fordulatot az életelvű gondolkodásmód felé. Az anyagelvűség elérhetővé tette az anyagi jólétet, de háttérbe került a lélek és az értelem elsőrangú szerepe, az egyén, a társadalom és a Világegyetem szintjén egyaránt. Ennek fényében mérhetjük fel az életelvű fordulat jelentőségét. Az életelvű gondolkodásmód az anyagi jólét mellett elérhetővé teszi a lelki és szellemi jólétet a társadalomban, és az életnek kedvező feltételeket természeti környezetünkben. Ahogy a kozmológus és asztrobiológus Paul Davies megjegyezte, a világegyetem összes bámulatra méltó jelensége "együttvéve sem olyan elképesztő, mint az élet jelensége".
A Világegyetem és az élet lényegének megértése sokezer éven át megoldhatatlan feladatnak bizonyult. Bauer Ervin az egyetlen, aki a tudomány főútját követve megtalálta a választ erre a kérdésre, mégpedig az elméleti biológia alapelvének olyan egzakt meghatározásával, amely a modern elméleti fizika teljesítőképességét is felülmúlja. Könyvünkben bemutatjuk Bauer elméleti biológiájának biológiai, az életelvű gondolkodásmód alapján nyert értelmezését. Fény derül arra, hogy a Világegyetem nem élettelen, hanem élő természetű. Nem anyagi, élettelen világegyetemben, hanem élő Világegyetemben élünk. A Világegyetem lényege élő természetében rejlik, az élet lényegét pedig a Bauer-elv általánosítása, a kozmikus életelv világítja meg. Bauer főművének rendkívüli jelentősége az, ami indokolttá teszi e nagy tudós életrajzának és utóéletének alaposabb megismerését is.
BAUER ERVIN biológus szülei Bauer Simon, tanár és műfordító és Levy Eugénia, gimnáziumi nyelvtanárnő (angol és német) voltak. Testvérei Bauer Herbert (1884-1949), írói álneve Balázs Béla, ismert esszéíró és filmes; és Bauer Hilda, Dr. Tordai Schilling Oszkárné, tanárnő. Első felesége Kaffka Margit Emília Johanna, ismert magyar írónő. Második felesége Szilárd Stefánia Emília Borbála, matematikus. Bauer 1920-ban tört be a nemzetközi tudományos életbe az akkori idők vezető tudományos folyóiratában, a Naturwissenschaftenben megjelent úttörő munkájával, amit könyvünkben magyarul újra közlünk. 1930-ban jelent meg Fizikai alapok a biológiában című műve, amely részletesen tárgyalta a biológia alapelvének fizikai és biológiai értelmezését és alkalmazását. Főműve, az 1935-ben megjelent Elméleti biológia bemutatja a tudomány általános módszertana alapján létrehozott elméleti biológia egyetlen alapelvre vezető, azokból a biológiai összes alapegyenletét leszármaztató, logikusan felépített, egységes elméletét.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Grandpierre Attila,Müller Miklós,Elek Gábor |
| Megjelenés | 2022 |
| Terjedelem | 504 oldal |
| Kötészet | keménytáblás |
| ISBN | 9789634149354 |