Igazság, evidencia és tapasztalat Edmund Husserl munkásságában 

"A lappangó észt önnön lehetőségeinek megértésére ösztönözni, s ezáltal beláttatni vele, hogy a metafizika lehetősége az igazi lehetőség" - olvashatjuk Edmund Husserl program-meghatározásában. A munkásságát részben a klasszikus metafizika kritikájának szentelő filozófus végső célja ugyanis nem a metafizika mint olyan elvetése volt, hanem annak megreformálása, és biztos alapokra helyezése. Az, hogy választ adjon "a végső és legfőbb kérdésekre". Ebben a vállalkozásban az igazság fogalma kitüntetett szerepet játszott nála.

Az igazság problémája az időtudat és a keletkezés husserli filozófiájában

A jelen kötet a korábbi munka (Kontextus és fenomén I. - Igazság, evidencia és tapasztalat Edmund Husserl munkásságában) fonalát veszi fel, és viszi tovább - azonban önálló könyvként is olvasható.

A világ nagy nyelvcsaládjai közül Magyarországon jóformán csak az indo-európai és néhány eurázsiai nyelvcsalád ismert jobban. Szinte semmit sem tudunk az afrikai, az amerikai indián vagy az óceániai nyelvekről és nyelvcsaládokról, történelmükről, nyelvi jellegzetességeikről. Ezt a hiányt pótolja az ausztráliai bennszülött nyelvek vonatkozásában Vászolyi Erik nyelvészprofesszor műve, amelyben saját, több évtizedes helyszíni tapasztalata alapján vezeti be az olvasót az ötödik kontinens bennszülött nyelveinek világába. Könyve első részében e nyelvek csoportosításának, átírásának, kutatásának problémáiról és történetéről szól; a második részben részletesen bemutatja az ausztráliai bennszülött nyelvek hangtani, nyelvtani és mondattani jellegzetességeit és problémáit, amelyek az európai nyelvekhez szokott olvasó számára a reveláció erejével bírnak.

Egy fenomenológiai ontológia vázlata

Első pillantásra e könyv mind formailag, mind tartalmilag két teljesen különböző részből áll. Aki azonban elolvassa, megértheti, miként kapcsolódhatnak össze egymással – elsősorban a tapasztalatfolyamon belül – radikálisan különböző jellegű elemek. 

A könyv a betegség, a fájdalom és a fogyatékosság tapasztalatát a pszichológia és a fenomenológia módszereivel vizsgálja. Az utóbbi évtizedekben a fenomenológiai, interpretatív irányzatok egyre inkább teret hódítanak az egészségpszichológiai kutatásokban. A könyv középpontban, Arthur W. Frank kifejezésével, a „mélyen” beteg ember tapasztalata áll, akinek a betegsége krónikus vagy kritikus, befolyásolja döntéseit, átírja élettörténetét, kihat az identitására.