Hasonló termékek
Élni a mélyben
Czifrik Balázs költő, szerkesztő 1975-ben született Győrben. Előző kötete Híd, hullám, háló címmel jelent meg a JAK-Kijárat gondozásában 2001-ben.
kié ez az arc
Van-e arca egy téli padnak, egy varjúnak, egy erdőnek, a szélnek? És van-e arca az embernek?Arc-e még az, ami folyamatos változásban, áramlásban, időben létezik, ami nem hagy időt már arra sem, hogy otthonossá és ismerőssé váljék, ami szüntelen vándorlásként határozza meg a beszédet? És vajon a beszéd képessége, a hangszükségképpen feltételezi-e az arc létét?
Kitérő
Leültünk az ágyra, kezét a combjára tette.
– Ma is a Süsüben vagyok.
– Látom.
Hanyatt feküdt, felhajtotta a zöld ruhát.
– Egyébként ez a kínálat.
Egymás szájának estünk. Sosem csókolóztunk annyit, mint ezen a délutánon. Öleltem, a hátát, karját simogattam. Kibújtattam a ruhából, legörgettem a bugyiját. Cirógattam az arcát, a hajára leheletfinomságú puszikat adtam. Ujjaim becsúsztak a szájába, harapta, nyelte őket.
Földhöz vert csoda
"Rafi Lajos verseit Budapesten olvasni mégiscsak időutazás. Mintha a romantika korába mennénk vissza. A Rafi-versekre úgy (is) kell nézni, mintha Berzsenyi, Petőfi, Vörösmarty kortársát olvasnánk. Mintha egy régi magyar költőt fedeznénk fel - aki történetesen ma él." Kemény István
Az őszinteség közepe
„A költészet Sopotniknál az őszinte beszéd terepe, már amennyiben lehetséges ilyen. Az őszinteség ebben az értelmezésben kompromisszummentes, provokatív, kőkemény és lényegre törő.”
Peer Krisztián
függelék.
Függelék egy apokrifhez. Egy történetre emlékeztet, a történetet írja vissza. Az emberi egyedüllétet jelentő kezdőpont és végpont felé tart, folytonos töredékességben. Kép készül, vagy tűnik el. Ugyanaz lesz rajta első és utolsó.
Leírás
1969-ben Vas István három „hatásközpontot” nevezett meg az akkori magyar lírában: „1. Weöres 2. Pilinszky (esetleg Nemes Nagy Ágnessel kibővítve) 3. (és főleg) Juhász–Nagy.” De hol van már a tavalyi hó? E nagy költők katalizátorként nagyjából eltűntek a süllyesztőben; Weöres, Pilinszky, Nemes Nagy kissé halott, enyhe kisugárzású klasszikus lett; Nagy Lászlónak és Juhász Ferencnek pedig már a könyveit is csak nagyritkán vesszük elő.
Kik léptek a helyükbe a nyolcvanas-kilencvenes években? Mindenekelőtt Tandori, talán Rakovszky, Parti Nagy, kevésbé Petri (a politikával mint életproblémával szorosan egybefonódó költészete más számára követhetetlen vállalkozás volt); a fiatalabbak köréből Kemény István, kicsit később Térey. Ám e kötetben már az ő hatásuk is alig észlelhető: „új rablói vannak a nyárnak” (és ha már itt tartunk, Ady hangsúlyos felbukkanása meglepő élmény az antológiában).
Szóval valami azt súgja, hogy „paradigmaváltás” (Thomas Kuhn szép szava) küszöbén állunk a magyar irodalomban, és ez az antológia egyik előfutára a változásnak. „Rímes verset nem közlök!” — Kassáknak ez a rideg-kirekesztő mondata jutott eszembe, amikor először átolvastam a verseket. Benyomásom tévesnek bizonyult, mert elvétve ugyan, de kötött formájú, sőt rímelő költemények is szerepelnek. Mégis: talán Kassák kaparós-karcos versbeszéde, kései korszaka szürke retorikája az egyik uralkodó szólam. Nem avant-garde szövegek, de nagy részük mintha a Holmi-versnek nevezett képződmény ellen irányulna: csak semmi harmónia, csak semmi lekerekítettség, távol a zárt forma ólmelegétől, melyet e könyv szerzői feltehetően hazugságként, mintegy az eufónia csalásaként érzékelnek. Azaz: sok kockázatvállalás, dacos, néha szinte görcsös gesztusok, bizalmatlanság minden szerep iránt, valamiféle disszonáns széphangzás keresése, a nyers igazság meglelésének vágya. Igen, ahogy egyikük írja: „az első pohár fanyar”, de „a harmadiktól nem keserű, nem keserű.” De édesnek azért senki se gondolja! – Bán Zoltán András
A kötet szerzői:
Antal Balázs
Bajtai András
Csobánka Zsuzsa
Dunajcsik Mátyás
Krusovszky Dénes
Kupcsik Lidi
Málik Roland
Mándoki György
Nemes Z. Márió
Pollágh Péter
Sopotnik Zoltán
Turányi Tamás
Varga Zoltán Tamás
Paraméterek
| Megjelenés | 2007 |
| Terjedelem | 184 oldal |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 9789638730725 |
| Sorozat | JAK füzetek |