Színház és hipnózis összefüggése és a mérhető színház - Beszélgetés Simon Balázs rendezővel a színpadi hatás architektúrájáról
A színház mérhető emberi folyamat – erről beszélgetünk Simon Balázs rendezővel, akinek kutatásai úttörő technológiai eszközökkel közelítenek ahhoz a kérdéshez, amelyet a színház hosszú ideig többnyire az „ösztön”, a „tehetség” vagy a „titok” nyelvén írt le: mitől működik egy előadás? Mi történik a néző figyelmével, testével, légzésével, idegrendszeri és érzelmi válaszaival akkor, amikor a színpad valóban hatni kezd? Mit mutatnak meg a mérések, amelyek először tesznek képessé bennünket arra, hogy a színházi jelenlétet, a bevonódást és az összehangolódást ne pusztán értelmezzük, hanem bizonyos értelemben vizsgáljuk is? És továbbgondolva: mit jelenthez mindez például a sportpszichológia területén?
Hogyan kell megérkezni egy osztályba? – Szabó Ádám íróval, a Trefort Gimnázium magyar vezetőtanárával beszélgetünk figyelemről, iskoláról, tanári szerepről és az irodalomról
A Nyílt forrásban elsőként beszélgetünk íróval – aki emellett a Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium vezetőtanára. Ebben a történetben a tanári autoritás pozitív hatalom, amely egyszerre hang, jelenlét és kockázatvállalás. Alapja az a bátorsága, amellyel valaki nem szerepet játszik, hanem odaáll emberként egy osztály elé. Az így megteremtett térben az engedetlenség sem botrány, és nem is jelszó, hanem csendes nevelési gesztus. Beszélgetésünk tétje nem módszertani bravúrokban ragadható meg, hanem egy erkölcsi dimenióban: hogyan marad meg az ember ott, ahol minden mechanizmus a szétaprózódásán dolgozik.
Egy legenda és a csend a két Koreában – beszélgetés Csoma Mózes Korea-szakértővel Phenjantól Szöulig, az Imdzsin háborútól napjainkig
Van egy történet, amelyet négyszáz éve mesélnek újra és újra Phenjanban és mindkét Koreában. Főszereplője egy fiatal nő, szinte még gyermek, Kje Vol Hjang, aki a város védelmében feláldozta az életét. Kje Vol Hjang kiszeng volt, azaz „szórakoztató nő”, aki zenéléssel és a közösségi eseményeken való fellépéssel kereste kenyerét, és a konfuciánus felfogás szerint a társadalom pereméről érkezett.
Ám a legenda nem csupán múlt: Északon a mártíromság, Délen az identitás, mindenütt a női sors metaforája lett.
Az Anonim Alkoholisták magyarországi közösségéről – Madácsy József kutatóval
Anonim Alkoholisták – egy mozgalom, amiről mindenki hallott. De hogyan működik a józanodás közösségi kultúrája Magyarországon? Ezt kutatta Madácsy József húsz éven át – ott ült az AA üléseken, beszélgetve a mozgalom magyar tagjaival. Ami kirajzolódik: a józanság nem mítosz, hanem gyakorlat; nem egyéni dráma, hanem közösségi figyelem. A mélypont pedig, ha van is, nem a történet vége, hanem az új nyelv kezdete. A Nyílt forrás podcast legújabb epizódjában az Anonim Alkoholistákról beszélgetünk.
Rembrandt és a festészet kopernikuszi pillanata – beszélgetés Rényi András művészettörténésszel a nagy művészetről, az időről és a képek színjátékáról
Ez a beszélgetés Rembrandtról szól – de nem a megszokott módon. Rényi András, az ELTE professzora Rembrandt képeiben a filozófiai drámára mutat rá. Szerinte Rembrandt művészete abban úttörő, hogy a kép nála színpaddá válik: a fény és az árnyék, a gesztus és a tekintet nemcsak elbeszél, hanem létrehozza azt a tapasztalatot, amelyben a néző maga is szereplővé válik. Beszélgetésünk különös fordulatot vesz, amikor a Rembrandt képei mögött meghúzódó drámák, bibliai történetek terében találjuk magunkat.
A tudat örvényei - Beszélgetés Szummer Csabával asszociációkról, emlékekről és a tudat térképeiről Freudtól Merleau-Pontyig
Mi van akkor, ha a világ, amit látunk, csupán vékony hártya a tapasztalat mélyebb rétegei felett? Ebben a beszélgetésben Szummer Csaba pszichológus és filozófus leemeli a bögre nevű hétköznapi csodát az asztalról, és megmutatja, hogy a valóság nem tárgy – hanem viszony. Nem dolog – hanem élmény.
Freuddal indulunk, Merleau-Pontyval folytatjuk, és meg sem állunk a pszichedelikus tudatkitágítás határáig. Mert a tudat nem analóg masina, hanem örvény, emlékekből, érzésekből, vágyakból és régi történetekből fonódó hálózat.
Beszélgetés Lányi Andrással - egy lehetetlen, mégis valóságos magyar 19. századról
Lányi András a vendégünk ma – filmrendező, filozófus, zöldgondolkodó, örök kételkedő, aki új könyvében nem egyszerűen a múltba néz, hanem azon is elgondolkodik, miért nem nézünk oda többet. Ez a beszélgetés a 19. századból indul – Széchenyi, Kemény Zsigmond és Görgei világából –, de nagyon is a mához szól. Szó lesz történelemről és ökológiáról, emlékezetről és feledésről, kudarcokról és meggyőződésről. Tartsatok velünk – keressünk együtt utat egy élettel teli történelembe, és egy eleven jövőbe. Egy beszélgetés a haza emlékezetéről – meg a felejtésről. És arról, mit üzennek nekünk azok, akiket már rég nem hallunk.
Beszélgetés egy öko-házról - Ekler Dezső építésszel. Avagy az építészet mint ellenállás a „tiszta háború" korában.
Hogyan mesél el egy elfeledett márványlap, egy gangkorlát, egy istállócserép egy egész civilizációt? Mi történik, ha az újrahasznosítás nem spórolás, hanem építészeti költészet? És mi van akkor, ha egy ház nemcsak menedék, hanem filozófiai állítás?
Megjelent a Nyílt forrás podcast új epizódja, melyben Ekler Dezsővel, korunk egyik legnagyobb magyar építészével beszélgetünk!
Díjnyertes irodalom 2
