Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Könyvesboltunk a héten (02.19. – 02. 22.) technikai okok miatt zárva tart. A webshopos rendelések átvételéről a későbbiekben értesítjük vásárlóinkat.

Az 1945 után meginduló, elsősorban ipari jellegű újjáépítés a hazai gazdaság egyik legfontosabb energiahordozó-forrásává tette a szénbányászatot, amelynek az 1949-ben megváltozott piaci feltételek is nagyobb hangsúlyt adtak. Azonban sem az ország természeti adottságai, sem pedig a bányák technikai elmaradottsága nem tette lehetővé, hogy megteremtsék az ötéves terv által meghirdetett vas és acél országát. A kommunista hatalmi érdekeknek alárendelt gazdaságpolitika sikertelenségének magyarázata és kivizsgálása így politikai üggyé vált, ám Péter Gábor állambiztonsági gépezete sem volt mindenható. Az 1951 és 1954 között zajló úgynevezett bányamérnökper egyike volt a félresikerült ügyeknek.

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Kibányászott „lignitbűnök” - A Rákosi-korszak egy bányamérnökperének anatómiája

Az 1945 után meginduló, elsősorban ipari jellegű újjáépítés a hazai gazdaság egyik legfontosabb energiahordozó-forrásává tette a szénbányászatot, amelynek az 1949-ben megváltozott piaci feltételek is nagyobb hangsúlyt adtak. Azonban sem az ország természeti adottságai, sem pedig a bányák technikai elmaradottsága nem tette lehetővé, hogy megteremtsék az ötéves terv által meghirdetett vas és acél országát. A kommunista hatalmi érdekeknek alárendelt gazdaságpolitika sikertelenségének magyarázata és kivizsgálása így politikai üggyé vált, ám Péter Gábor állambiztonsági gépezete sem volt mindenható. Az 1951 és 1954 között zajló úgynevezett bányamérnökper egyike volt a félresikerült ügyeknek.

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Kibányászott „lignitbűnök” - A Rákosi-korszak egy bányamérnökperének anatómiája

Az 1945 után meginduló, elsősorban ipari jellegű újjáépítés a hazai gazdaság egyik legfontosabb energiahordozó-forrásává tette a szénbányászatot, amelynek az 1949-ben megváltozott piaci feltételek is nagyobb hangsúlyt adtak. Azonban sem az ország természeti adottságai, sem pedig a bányák technikai elmaradottsága nem tette lehetővé, hogy megteremtsék az ötéves terv által meghirdetett vas és acél országát. A kommunista hatalmi érdekeknek alárendelt gazdaságpolitika sikertelenségének magyarázata és kivizsgálása így politikai üggyé vált, ám Péter Gábor állambiztonsági gépezete sem volt mindenható. Az 1951 és 1954 között zajló úgynevezett bányamérnökper egyike volt a félresikerült ügyeknek.

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron
20%
2.600 Ft 2.080 Ft
Menny.:db

Az 1945 után meginduló, elsősorban ipari jellegű újjáépítés a hazai gazdaság egyik legfontosabb energiahordozó-forrásává tette a szénbányászatot, amelynek az 1949-ben megváltozott piaci feltételek is nagyobb hangsúlyt adtak. Azonban sem az ország természeti adottságai, sem pedig a bányák technikai elmaradottsága nem tette lehetővé, hogy megteremtsék az ötéves terv által meghirdetett vas és acél országát. A kommunista hatalmi érdekeknek alárendelt gazdaságpolitika sikertelenségének magyarázata és kivizsgálása így politikai üggyé vált, ám Péter Gábor állambiztonsági gépezete sem volt mindenható. Az 1951 és 1954 között zajló úgynevezett bányamérnökper egyike volt a félresikerült ügyeknek.

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Hasonló termékek

Gyártó: Strausz Péter

Kamarák a két világháború közötti Magyarországon

Strausz Péter olyan témát választott kutatása tárgyául, amely eddig nem állt a tudományos érdeklődés középpontjában. A két világháború közötti magyar gazdasági és szakmai kamarák szerkezeti felépítését és működési jellemzőit bemutató munkában a szerző arra törekedett, hogy eme érdekképviseletek nemzetközi és hazai előtörténetének összefoglalása mellett áttekintést nyújtson a kamarai autonómiák 1920 és 1944 közötti horizontális bővüléséről és vertikális változásairól egyaránt.

2.100 Ft 1.680 Ft
Gyártó: Kovács András

Épületek emlékezete

Nevezetes épületek Erdélyben

 

A műemlékvédelem nehéz feladatai ugyanis közösséget kívánnak: közösségi, társadalmi összefogás, akarat nélkül a legértékesebb műemléket sem lehet fenntartani, így felelősen gondolkodó kutatónak alapvető, azt is mondhatnánk becsületbeli kötelessége, hogy kutatásainak eredményeit leírja, s a lehetőségekhez képest minél tágabb közegben terjessze.

 

2.100 Ft 1.680 Ft

Egy elfeledett intézmény

A kolozsvári Szentlélek-ispotály kora újkori története

Mit tud tenni egy kora újkori város a fogyatékosokkal, a "kóborgó szegényekkel", a rászorulókkal? Hogyan gondoskodik a falai közé húzódó hajléktalanokról, az árván maradt, vagy a törvénytelen születésű, kitett gyermekekről? Hogyan viszonyul a koldusokhoz, a magukat ellátni képtelen magányos öregekhez? A mai napig aktuális és sokszor megoldatlan kérdésre a régi korok válasza az ispotály, azaz a szociális gondoskodás központja volt.

2.100 Ft 1.680 Ft
Gyártó: Gyarmati György

Kísértő közelmúlt

Ha ​a történteket nem is, ezt a felújított városi legendát 1989 táján sokan érteni véltük.
Holott – utólag visszatekintve – úgy tűnik, hogy nem lettünk tőle sokkal okosabbak. Az azóta eltelt bő két évtizedet egyidejűleg különböző státusokban – „egy fenékkel több lovat megülve”- éltük meg, ha tudtuk. Magánemberként, professziószerűen, vagy mindkettőn kívüli közéleti szerepvállalóként. S különböző énjeink mondandója időnként nem kvadrált egymással.

2.100 Ft 1.680 Ft
Gyártó: Takács Tibor

Besúgók a besúgásról

Ügynök-visszaemlékezések a Kádár-korszakból

A kötetben szereplő szövegek egyik fő értékét az adja, hogy elbeszélői helyzetükből adódóan hiteles forrássá válhatnak az állambiztonsági hálózat működéséről. A szerző a hálózat működése során keletkezett dokumentumokat - mindenekelőtt az ügynökjelentéseket vizsgálja, tehát azt a szövegvilágot, amit az ügynökök alkottak meg elbeszéléseikben.

2.100 Ft 1.680 Ft
Gyártó: Illik Péter

Minden nap háború

A kora újkori magyar–török háborúk tekintetében az 1552.és 1566. évi várháborúk, avagy éppen Buda 1686-ban tör-tént visszavívása híres és közismert epizódjai a magyar tör-ténelemnek. Ez nem is csoda, hiszen elsősorban a nagy ésheroikus győzelmek vagy vereségek képezik a történeti éskulturális emlékezet sarokköveit. Ám a kényszerű oszmán–magyar együttélés mintegy százötven évének közel kéthar-mada hivatalos békeidőben telt. Ez azonban a mindennapiéletben azt jelentette, hogy a nagy háborúból kis háború lett:a török katonák folyamatos határmenti harcokat folytattaka Magyar Királyság vitézeivel, és a magyar végvárrendszer vonalán áthatolva hódoltatták, adóztatták, rabolták a magyarfalvakat, elhurcolva vagy megölve azok lakóit. Így vált teljesországrészek lakossága számára minden nap – nem is ritkánhalálos – küzdelemmé a „félhold” árnyékában. Jelen kötet főként az 1627 és 1642 közötti időszakra koncent-rálva „boncolja” és elemzi ezeket a jelenségeket a korabelikártételi- és panaszlistákból kinyert, mintegy hatvan táblá-zatnyi adat segítségével. A kortárs összeírók nem csak ösz-szesítették az adatokat, hanem eközben lejegyezték a „leg-különlegesebb” eseteket is. Ám még a rideg számok mögülis előtűnik a szomorú valóság: a „békeidőben” lassan őrlődőország képe.
2.100 Ft 1.680 Ft

Leírás

Az 1945 után meginduló, elsősorban ipari jellegű újjáépítés a hazai gazdaság egyik legfontosabb energiahordozó-forrásává tette a szénbányászatot, amelynek az 1949-ben megváltozott piaci feltételek is nagyobb hangsúlyt adtak. Azonban sem az ország természeti adottságai, sem pedig a bányák technikai elmaradottsága nem tette lehetővé, hogy megteremtsék az ötéves terv által meghirdetett vas és acél országát. A kommunista hatalmi érdekeknek alárendelt gazdaságpolitika sikertelenségének magyarázata és kivizsgálása így politikai üggyé vált, ám Péter Gábor állambiztonsági gépezete sem volt mindenható. Az 1951 és 1954 között zajló úgynevezett bányamérnökper egyike volt a félresikerült ügyeknek.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött, „bányászakták” névre keresztelt, közel 16 000 oldalnyi vizsgálati anyag kivételesnek tekinthető, hiszen gyakorlatilag hiánytalanul maradt fenn, elkerülve az államszocializmus időszakának titkosszolgálati irataira oly jellemző szelektálást, újrarendezést. Az így hozzáférhető iratanyagban pontosan és egyértelműen nyomon követhető az a folyamatot, ahogy politikai utasítására megszületett egy koncepció, elindult a vizsgálat, s tartott egészen addig, amíg a sokszori kísérlet ellenére összeomlott a vád.
A dokumentumkötet elsősorban arra vállalkozott, hogy a „bányászakták” segítségével folyamatában mutassa be az Államvédelmi Hatóság, majd az 1953 közepén megalakult egységesített Belügyminisztérium nyomozati, vizsgálati módszereit. Azt, hogy hogyan válhattak olyan szakemberek a rablógazdálkodás jellegű bányászati tevékenységet meghirdető kommunista párt áldozataivá, akik a jó minőségű, más célokra is felhasználható szénvagyon oktalan elherdálásának megakadályozására törekedtek.

Paraméterek

Szerzők(vesszővel elválasztva) Cserényi-Zsitnyányi Ildikó
Megjelenés 2013
Terjedelem 256 oldal
ISBN 9789632366807
Arrow Forward