Hasonló termékek
Az ismeretlen ismerős
Tatyjana Minnijahmetova könyve egyedülálló a magyar könyvkiadásban. A szerző ugyanis maga is udmurt, a keresztény térítés elől a Kámától kelet-re menekült ősök leszármazottja. Tanulmányai rítustanulmányok, vagyis Minnijahmetova a naptári szokásokhoz, az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokkal, a szent helyekkel, a gyógyítással kapcsolatos rítusokkal foglalkozik, illetve a háznak és részeinek (például a kút és a fürdőház) rituális, szakrális aspektusait mutatja be.
Rizsföldjeim határa a tenger
A kötet a sajátságosan afroázsiai – az Indiai-óceán menti kultúrák nagyjából egy évezredes érintkezésének eredményeként kiformálódott – madagaszkári társadalom prekoloniális (17–19. századi) történelmét kíséri nyomon. Az elemzés középpontjában a 12–15. század folyamán több hullámban a szigetre érkezett „új jövevények” politikai-hatalmi „elhivatottsága”, illetve az ennek hatására kibontakozott tradicionális monarchikus államszerveződés kérdésköre áll.
Egy szebb jövő képei-Futball a kameruni közgondolkodásban
A szerző 1994 és 2006 között 28 hónapon keresztül végzett kulturális antropológiai terepmunkát a közép-afrikai Kamerunban, a kameruni futball társadalmi és politikai jelentőségét vizsgálva. Bár a könyv témája a futball, a szerző valójában a kérdések ennél sokkal szélesebb spektrumát tárgyalja. Bemutatja, hogy milyen kölcsönhatásban állnak egymással a helyi, nemzeti és globális társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tényezők.
Kommunikáló kultúrák
A kötet a nyelvi és kulturális infrastruktúra, valamint a kultúraközi kommunikáció kérdéseit járja körül. Egy empirikus kutatás részletes bemutatása során arra is rávilágít, hogy a relatív földrajzi közelség és a történelmi-kulturális sorsközösség, vagy hasonlóság esetén sem tekinthetünk el az interkulturális sajátosságok figyelembe vételétõl.
Az antropológia keresése
Válogatott tanulmányok
Dr. Kunt Ernő (1948-1994) a kultúra egészét vizsgáló modern antropológia egyik első, meghatározó hazai mestere. Hitt a kultúrák szerves továbbélésében és komplex kutathatóságában; eredeti szakmáját, az etnográfiát nem csupán a paraszti életmód nosztalgikus leírásának tekintette, hanem élő, életképes tudománynak, amely nem áll ellen az új módszerek és eszközök bevezetésének, s amelyet filozofikus valóságértelmező szemlélet jár át. A jelenkor jellegét vizsgálva egyre nagyobb súlyt helyezett a vizuális kommunikáció és önkifejezés kreatív megfigyelésére. A kutatás, gyűjtés, tanulmányírás, előadás mellett maga is rajzolt, festett, fotografált.
Fehérlófia
"A kötet a Fehérlófia mesetípus magyar és néhány távol-keleti szövegváltozatát adja közre. Ez a mese azért érdekes, mert olyan keleti párhuzamai ismertek, amelyek világosan mutatják, hogy a népmese-anyag is felhasználható őstörténeti következtetések levonására.
A Magyar Napló Kiadó és az Európai Folklór Intézet ezt a könyvet egy igen fontos műveket tartalmazó etnográfiai könyvsorozat nyitányának is szánja. A nemzeti kultúrtörténet kincsestára című sorozatban a magyar néprajzi kutatások alapművei és új értékei kapnak majd terveink szerint helyet, meghatározó kitekintéssel ezeknek az értéktudatosító munkáknak az egyetemes horizontjára is. Egyaránt szolgálni kívánva a nemzeti folklórkutatásokat, a kulturális antropológia újabb felismeréseit és a világ összehasonlító folklórtudományát. S azt a célt is, hogy minél több fiatalhoz juthassanak el világos és közérthető formában a nemzet és az emberiség kulturális történetének a közös kincsei."
Leírás
Ez a könyv az orosz vallásos népénekek gyűjteménye. Ez a költészet – Erdélyi Zsuzsanna szavaival élve – „a templomok árnyékában”, „paraliturgiai énekekként” született meg a nép lelkében. A vallásos énekek termékeny talajra találtak a népi kultúrában, az ősi eposz, a szerelmi líra, a balladák, históriás énekek világában. Felhasználták a balladák ősi szimbólumait, az eposz narratív formáit, mely széppé tette stílusukat. Az orosz vallásos énekek tematikai gazdagsága lenyűgöző. Az énekesek meditálnak az ember sorsáról és felelősségéről Isten előtt, sokszor és szeretettel gondolnak Jézus és Szent Anyja földi útjaira, bibliai hősök történeteire. Ezt segítette elő a kezdettől fogva szláv nyelven megtartott istentisztelet is, mely Cirill és Metód evangéliumi fordításainak köszönhető. A népi vallásos énekek orosz nyelven adják elő a történeteiket, de az égi transzcendens világ ábrázolásához régi óegyházi kifejezéseket is használnak, ami még gazdagabbá és szebbé teszi a stílusukat. Nehéz volt a fordítók feladata. Ismerniük kellett nem csak a magyar folklórt és a magyar nyelvtörténet kínálta lehetőségeket, de az orosz kultúrát is.
Dr. Kámán Erzsébet nyugalmazott egyetemi docens tanulmányait Moszkvában a Lomonoszov Egyetem szláv nyelv és irodalom szakán kezdte, majd az ELTE orosz és német szakán fejezte be Budapesten. Csaknem 40 évig dolgozott az ELTE Orosz Filológiai Tanszékén. Így e könyv műfordítóinak legtöbbje volt tanítványaiból, doktoranduszaiból került ki. Az orosz kultúra területén főleg a folklór történetével és elméletével, valamint a XX. század első felében született új irodalmi irányzatok tanulmányozásával foglalkozott. E területről származik legtöbb publikációja. 1972-ben Az orosz folklór című tankönyve Nívó díjat kapott. 1985-ben J. Meletyinszkij művének, A mítosz poetikájának magyar kiadása az ő utószavával jelent meg. 1992-ben szerkesztésében jelent meg az Orosz írók magyar szemmel (1945–1990) című válogatás. Közel száz tanulmánya jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kámán Erzsébet |
| Megjelenés | 2013 |
| Terjedelem | 316 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött, kartonált |
| ISBN | 9789639683631 |
| Sorozat | Szóhagyomány |