Hasonló termékek
Történészdiskurzusok
Kapcsolatok és keresztutak
A tanulmánykötet a szerb és horvát nemzeti mozgalom adottságainak, célrendszerének alakulását, a Habsburg-monarchiával kapcsolatos elképzeléseinek formálódását, a nemzetállami törekvések megjelenését, és azok magyar fogadtatását követi végig az 1848-as forradalomtól az 1880-as évek közepéig. A délszláv nacionalizmusok integratív és exkluzív vonásainak elemzése mellett bemutatja a korszak meghatározó szellemi áramlatának, a liberalizmus recepciójának jellegzetességeit, a nemzeti léthelyzetből fakadó torzulásait és hatást a délszlávközi és szomszédsági kapcsolatokra.
Földönjáró romantikusok
Noha az utóbbi idők modern irodalomelméleti trendjei nemcsak nem preferálják, de egyenesen tagadják is a hagyományos értelemben vett műfajok létezését, Gárdos Bálint irodalomtörténész most (előszavában külön érvelve ötlete mellett) klasszikus műfajelméleti kötettel jelentkezik. Írása központjában a tizenkilencedik század első két évtizedének angol esszéirodalma áll. Választott témáját a kor három (hazánkban kevésbé ismert) tipikus alkotója életművének tükrében mutatja be.
Az új európai összhang
Európa építése közös vállalkozás. Mindenki részt vehet benne a maga helyén. Negyven év alatt megélt sikereket és kudarcokat, a lelkesedés óráit és a csalódás pillanatait. Bizonyítékául annak, hogy nincsenek véglegesen elért eredmények.
Gracia Mendes hosszú útja
Ez a könyv Señora Gracia Mendes (Luna) története. A 16. században élt portugál származású özvegy vallását gyakorló keresztény volt, de titokban zsidó maradt. Életútja, éppúgy, mint családjáé, szinte egész Európára kiterjedt, az Ibériai-félszigettől Itáliáig (ahol később nyíltan vállalta zsidóságát), majd Törökországig és a törökök által uralt Palesztináig.
Leírás
Az ELTE Kelet-Európa Története Tanszékén nem ritka, hogy a jelenkor-történet aktuális kérdéseiről tanulmányok készülnek, konferenciák szerveződnek. Ilyen konferenciatéma volt az etnikai konfliktusok, az etnikai tisztogatások legújabb hullámának vizsgálata is. Orosz, szerb és magyar kutatók eszmecseréjét tartalmazza kötetünk. A konferencián megfogalmazott fontos gondolat volt, hogy a rendszerváltás (1989–1991) nyomán létrejött új nemzetállamok egymással is hadakozó, „gyenge” államokként jöttek létre. Ez a „gyengeség” abban fejeződött ki, hogy ezek az államocskák vagy államok nem képesek megvédeni a helyi állami-nemzeti érdekeiket a „nemzetközi össztőkéssel”, vagyis a nemzetközi politikai és pénzügyi intézményrendszerrel szemben, s ezzel függ össze az a könnyedség, ahogyan saját belső elitjeik irányításával a kelet-európai nemzetek alávethetők a multinacionális és transznacionális tőkeérdekeknek.
Noha az új rendszert és államot megszervező új hatalmi elitek önigazoló „etnonacionalista” ideológiája többféle formában és érdekek szerint formálódott legitimációs ideológiává,mindenesetre értelmiségi ideológusok széles köre „integrálta” ezt az ideológiát a demokratikus köztársaság jogrendjébe és politikai rendszerébe áthidalhatatlannak tetsző ellentmondásokat hozva így létre. A demokrácia,a szabadság és a nemzeti függetlenség zászlaja alatt az új “demokratikus köztársaságokban” az etnikai gondolkodás, az etnikai kirekesztés és tisztogatás,az etnikailag megindokolt erőszak számos formája sajátos norma lett. A Kelet-Európai Tanulmányok e kötete más fontos kérdések mellett ezt a jelenségkört is vizsgálja, igyekszik feltárni a kedvezőtlen folyamatok okait és jellegét mindenfajta nemzeti-nemzetiségi elfogultság nélkül a szaktudomány és az elmélet eszközeivel.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Juhász József (szerk.), Krausz Tamás (szerk.) |
Megjelenés | 2009 |
Terjedelem | 300 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789632362236 |
Sorozat | Kelet-európai tanulmányok sorozat |