Iulianus Apostata, az újplatonista szellemben munkálkodó 4. századi római uralkodó számos művet – tizenkét beszédet és egy teljes kötetet kitévő levélgyűjteményt – hagyott az utókorra. Írásai közül azonban csupán néhány jelent meg magyarul. Most e palettát szeretnénk bővíteni, amikor szélesebb olvasóközönség számára tesszük hozzáférhetővé a kései antikvitás e különleges forrásait. Kötetünk tizenöt levél és egy nagyobb lélegzetű munka, a Császárok című szatíra (Or. X) fordítását tartalmazza. A négy csoportba sorolt levelek esetén a fordító igyekezett valamennyiből bemutatni egyet-kettőt, annak érdekében, hogy érzékeltesse, milyen kérdések foglalkoztatták Iulianus császárt az egyes időszakokban. A lakomaközi beszélgetések mintájára megfogalmazott szatíra kuriózuma, hogy egy képzeletbeli földön kívüli utazás élményét tárja elénk, amelyben a szerző a Római Birodalom egykori uralkodóit és Nagy Sándort hívja küzdelemre, hogy az istenek előtt adjanak számot tetteikről. Vajon ki lesz e humort és komolyságot vegyítő „keserédes” szimpózium győztese, avagy Iulianus uralkodói példaképe? A kérdésre a műben találhatunk választ.