Novarina számára a színház egyfajta ontológiai kísérlet volt:
mi lesz az emberrel, ha a szó válik testté benne, ha a cselekvés
a szavak által megy végbe? Az Ismeretlen tett, avagy a hiányzó felvonás, ahogy a szerző más műveiben is láthattuk, nem történetet mesél el, hanem valamiféle „ritmikus katasztrófa” felé közeledés, majd feltámadás során a nyelv és az emberi ábrázolás szétesését és újjászületését játssza végig. Nincs hagyományos cselekmény, sem lineáris idő vagy pszichológiailag kidolgozott alakok – csupán a beszéd áradása, amely lerombolja az emberi alakzatokat, hogy aztán a kimondás energiájában építse újra őket. Valère Novarina világában a nyelv „egy mozdulatlan
eszköz, […] amelyet az emberek eddig csak arra használtak,
hogy megállítsák – hiába – az anyag mozgását” – jelenti ki az Egyensúlyvesztő a darabban. A mondatok nem ábrázolnak – történnek. A színpad rituális tér: a test és a beszéd közös kockázatvállalása. Kötetünk, amelynek a fordítását a szerző még figyelemmel kísérhette, posztumusz tisztelgés a színház 2026-ban elhunyt legmerészebb újítója és misztikusa előtt.

„Nem szavak folynak ajkamról, hanem vér, a semmi tűz, mely éget, elemészt.”

(részlet a műből)

Magyar nyelvű előadások
Valère Novarina műveiből:

Képzeletbeli operett,

2009, Debrecen, Csokonai Színház; 2010, Párizs, Odéon

Érthetetlen anyanyelv,

zenés felolvasás-performansz,

2016, Budapest, Francia Intézet

Imígyen szóla Louis de Funès,

2016, Budapest, Karinthy Színház

Nevek erdejében,

2016, MITEM

Az árnyak játéka

(rendezte: Jean Bellorini),

2022, MITEM

Gondolatalakok,

2026, MITEM

VALÈRE NOVARINA (1942–2026)
a kortárs európai színház egyik leg­e­re­de­tibb és legnagyobb ha­tá­sú al­kotója volt. Genfben született,
s művészetének középpontjában
a nyelv misztériumának a keresése áll: darabjai a beszéd testiségét, zenei­ségét és teremtő erejét tematizálják. Színháza egyszerre mélyen filozofi­kus és gyökeresen szín­padközpontú; műveiben az emberi alak a szó általi újjászületés helyévé válik. Novarina nemcsak szerzőként, hanem rendezőként, látványtervezőként és képző­művészként is jelentős és azonnal felismerhető világot épített fel.  Az Ismeretlen tett, avagy a hiányzó felvonás című darabja először olvas­ha­tó magyarul; a szöveget a Novarina életművét kutató irodalom- és színháztudós, műfordító Sepsi Enikő ültette át magyar nyelvre, aki előszót is írt a kötethez.