Hasonló termékek
A langobardok története
A hosszú vándorút végén a mai Magyarország területéről Itáliába vonuló és ott letelepedő germán nép, a langobardok történetét a VIII. század végén örökítette meg a tudós szerzetes, Paulus Diaconus. Nagy Károly frank uralkodó udvarából Monte Cassino bencés kolostorába visszavonulva olyan művet alkotott, amely nagy hatást tett a középkori krónikásokra éppúgy, mint a reneszánsz kor íróira.
Felvilágosodás és babonaság
Erdélyi néphiedelem-gyűjtés 1789–90-ben
A kötet a 18. század végi népi mentalitás egyik eddig legizgalmasabb dokumentuma. Nemcsak Erdély különböző nyelvű és eltérő felekezetű népességének hiedelmeit mutatja be, hanem az értelmiségi gondolkodásra is fényt vet, jelzi, hogy milyen mélyen tudtak behatolni lelkészek a népi képzeletvilágba, és azt is láttatja, hogy külföldi tanulmányaik után milyen olykor ellenséges közegbe kerültek Fogaras vidékén.
Keats levelei
Keats viszonylag későn kezdett írni, s nem volt még egészen huszonhat éves, mikor tüdővészben meghalt. E roppant szűkre mért idő alatt azonban megírta azokat a remekműveit, melyekben – Szerb Antal szerint – „a költő »intenzitásában« már olyan igazságokról beszél, amelyek túl vannak megismerésünk határain – és elfog bennünket a horror sacri”.
Beatrijs. Egy apáca története
Egy fiatal apáca szerelmes lesz, elhagyja kolostorát, mély bűnbe esik. Amikor évek múlva visszatér, megérti, hogy távollétében csoda történt - ez a Mária-legenda a középkor óta Európa-szerte ismert. A tizennegyedik századi flamand Beatrijs-be beleépültek az udvari szerelem elemei, a forrásokból az ismeretlen szerző mesterien kidolgozott, lélektanilag is hiteles történetet formált.
Útinapló
Montaigne az Esszék III. könyvében beszél utazásairól, az utazási kedvről, saját magáról mint utazóról. Az Útinapló az útirajz műfajának kiemelkedő jelentőségű példája, Magyarországon mindeddig mégis szinte teljesen ismeretlen maradt.
... most van ideje a marhahajtásnak!
A Dél-Dunántúl pusztulása 1683–1685-ben
Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán
Három vándorló Királyfirul való Historia
A kötet első felében sárospataki kéziratos népmesegyűjtemény olvasható, míg második felében a hozzájuk kapcsolódó jegyzetek.
Leírás
A gót származású Iordanes, történész és jegyző életéből, aki 551 után, Croton püspökeként halt meg, csak az a pár adat ismert, amit két ránk maradt történelmi munkájában árult el önmagáról. Elsősorban az 551-ben, rossz latinsággal megírt Geticában, amely nagyrészt Cassiodorus mára már elveszett gót történetének a kivonata. A „gótok eredetéről és tetteiről” megrajzolt történelmi vázlatát Iordanes tág térbeli és időbeli határok közé helyezi: a mitikus kezdetektől egészen a saját koráig. Skandináviától Észak-Afrikáig, az Ural vidékétől Britanniáig követi végig hősei, mindenekelőtt a keleti gót királyi nemzetség, az Amalok sorsát, akiknek egyik ágával a „főnöke”, Gunthigis révén, akinél jegyzősködött, személyes kapcsolatban is állt. A Theodor Mommsen kiadása nyomán Getica néven közismert munka 100 év után újra olvasható magyarul. A Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti és Régészeti Tanszékének hallgatói munkaközössége vállalkozott a fordításra Kiss Magdolna oktató vezetésével. A fordításhoz kapcsolódó bő jegyzetanyag, a mű 300-nál több szereplőjének rövid életrajza a Névmutatóban, térképek, Földrajzi névmutató, családfák, tanulmány Iordanes életéről, a nyugati gót Alarichról további információval szolgálnak a késő antikvitás történetéhez és ezzel főleg az egyetemi oktatásban hiánypótló szerepet töltenek be. A magyar nyelvre átültetett Geticával azonban nemcsak a szakembereknek, hanem mindenkinek, akit e korszak érdekel – ahol a szerző maga is engedi – élvezetes olvasmányt kívánnunk nyújtani.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Iordanes |
| Kiadó | 2005 |
| Oldalak száma | 272 oldal |
| ISBN | 9639457698 |
| Fordította | Kiss Magdolna |