Hasonló termékek
Demológia, antropológia és kultúrkritika - Az olasz kérdés
A kötet, melyet az olvasó a kezében tart a mai olasz néprajztudomány és kulturális antropológia egyik kiemelkedő alakja, Francesco Faeta különböző témaköröket érintő munkáit tartalmazza. A szerző kiemelten fontos feladatának tekinti a délolasz parasztság tanulmányozását, mely kapcsán egészen közelről vizsgálja meg az antropológia néhány általános elméleti és módszertani megoldását az olasz események néhány aspektusára vonatkoztatva.
Az orangután szorításában
Találkozunk ebben a könyvben rendőrökkel, akik a kihalt éjszakai országúton a Ladájában ládába zárt hiúzokat szállító állatorvost igazoltatják, graffitizésért megkorbácsolt amerikai fiatallal, komondor nagyságú oroszlánokkal, és embert ölni képes madarakkal is. A szerző állatorvos, aki munkája révén Új-Zélandtól Dél-Amerikáig a világ számos országában járt. Könyvében az események sodrásának visszaadására törekszik, bemutatja az egzotikus színhelyeket, állatokat. Bepillanthatunk egy thai családapa és két felesége életébe éppúgy, mint egy új-zélandi kenguruexportőr mindennapjaiba. A könyv élvezetes olvasmány lehet állatkedvelő felnőtteknek és kalandvágyó ifjaknak egyaránt.
Migráció és turizmus
A tanulmánykötet öt magyarországi település példáján annak a kérdésnek a megválaszolására törekszik, hogy a napjaink Magyarországán zajló – különböző típusú – migrációs folyamatok hogyan befolyásolják a vizsgált falvak gazdaság- és társadalomszerkezetét, milyen változásokat hoznak létre egy-egy lokális közösség mindennapjaiban: a településkép átalakulásában, a társadalmi hierarchiák átrendeződésében, az ott élő és dolgozó emberek munka- és életkörülményeiben.
A kötet tanulmányai azt a jelenséget kívánják feltárni, hogy az „idegenek” felbukkanása – legyenek azok a városból kiköltöző különböző társadalmi rétegek, külföldről érkező, esetleg le is telepedő, módos vagy kevésbé módos turisták – milyen hatással van a helyi társadalmakra, milyen pontokon rajzolja át a 21. század eleji magyar falu képét, s a kialakuló „új helyzet” mennyiben segíti vagy éppen hátráltatja az adott települések túlélési stratégiáit.
Erdős Lajos mesei világa és meséi
Munkáinak fő témája a saját csoport és a másik csoport(ok) viszonyának ábrázolása, valamint az etnikai sztereotípiák szerepe a különböző folklór műfajokban. Magyarországon főképpen cigány mesemondókkal, cigány mesék gyűjtésével, elemzésével és kiadásával (magyar, cigány, francia, illetve angol nyelven) foglalkozott.
A tyukodi Erdős Lajosnál először 1956-ban és 1961-ben, majd hosszú szünet után 1984-ben és 1985-ben jártak a kutatók, hogy mesekincsét lejegyezzék, de szövegeinek kiadására csak most került sor.
Bételjesítem Isten akaratját
A lészpedi szent leány látomásai
A magnetofon-felvételek időrendjében közölt elbeszéléseken végigvonulnak Jánó Ilona életének legfontosabb eseményeiről és legmélyebben átélt vallási élményeiről: mennyei, purgatóriumi és pokolbeli látomásairól, valamint a hozzá látogató szent személyek: Krisztus, Szűz Mária, szentek, a Sátán, vagy a halottak jelenéseiről szóló tudósítások.
Leválni a köldökzsinórról. Ökofalvak Magyarországon
E tanulmánykötet a szerző magyar ökofalvakról írt munkáiból nyújt válogatást. Az ökofalu olyan alternatív életmód-kísérlet, amely viszonylag keveseket vonz, és még kevesebb azoknak a száma, akik a szándékon túl meg is tudják valósítani. Mivel a magyarországi ökofalvakban lakók lélekszáma legfeljebb 500 fő, azt gondolhatnánk, hogy valójában marginális jelenségről van szó. Mégis érdemes vele foglalkozni: egyrészt mert az ökofalusi értékrend vizsgálata - tehát, hogy mi ellenében és mi mellett jön létre - jelen társadalmunk problémáinak diagnózisa lehet; másrészt mert rendkívül érdekes társadalmi kísérlet, amely a társadalomtudományok számára (is) izgalmas kutatási terepet kínál, önmagán túlmutató kérdéseket vetve fel.
Leírás
1789-ben Brukenthal Mihály, a fogarasi kerület biztosa körlevelet intézett mintegy húsz lelkészhez és ebben választ kért arra, hogy milyen hiedelmek, babonás szokások, rítusok élnek a nép körében. Három szász evangélikus, három magyar református, egy unitárius magyar és egy görög katolikus román lelkész számolt be tapasztalatairól. A kötet a 18. század végi népi mentalitás egyik eddig legizgalmasabb dokumentuma. Nemcsak Erdély különböző nyelvű és eltérő felekezetű népességének hiedelmeit mutatja be, hanem az értelmiségi gondolkodásra is fényt vet, jelzi, hogy milyen mélyen tudtak behatolni lelkészek a népi képzeletvilágba, és azt is láttatja, hogy külföldi tanulmányaik után milyen olykor ellenséges közegbe kerültek Fogaras vidékén. Az előszó elsősorban Brukenthal tevékenységét mutatja be: miként próbálta kortársainál jóval nagyobb fogékonysággal bizonyos jelenségek (például a Horea-felkelés) indítékait megismerni; a nagyszebeni szabadkőműves páhollyal a háttérben, amely Brukentahl kezdeményezésének szellemi táptalaja volt. A kötet második fele tartalmazza magát a kérdőívet: Michael von Brukenthal körkérdését, valamint a kérdéseket megválaszoló Baló Bálint, Samuel Barbenius, Jacob Bayer, Michael Binder, Bodor János, Ioan Halmaghi, Köpetzi Bodos Sámuel, továbbá Johann Gottfried Schenker lelkészek válaszait, akik a parókiájuk illetve plébániájuk közösségében ismert hiedelmek, az ott gyakorolt mágikus praktikák részletes, német, magyar vagy latin nyelvű leírását adják. Mindezzel a szerző a művelődéstörténet, vallástörténet, vagy a népi vallás és a hiedelmek kutatóinak, valamint a felvilágosodás-kori mentalitás iránt érdeklődő művelt olvasónak egyaránt páratlanul érdekes tudás- és olvasmányanyagot nyújt.
Miskolczy Ambrus (sz. 1947) Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, az ELTE Román Tanszékének vezetője. Fő kutatási területei: az erdélyi magyarrománszász együttélés története, problémaköre, a mítoszteremtés eszmetörténete. E tematikában nagy számú tanulmánya és több mint húsz könyve jelent meg, magyarul, angolul, románul és más nyelveken. Néhány jelentős műve a legutolsók közül: Románok a történeti Magyarországon (2005, angolul: 2008); Eposz és történelem. A Cigányiász avagy a cigánykép és az önkép megjelenítése a magyar és román irodalomban (2008, angolul: 2012); Tiszta forrás felé… Közelítések Bartók Béla és a Cantata profana világához (2011); Jozefinizmus Tündérországban. Erdély történeti demográfiájának forrásai a XVIII. század második felében (2013); Cioran hosszú kamaszkora avagy mi legyen a fasiszta múlttal? (2014); A Vasgárda 1927–1937 (2015); A bolygó zsidó Bécsben. Gustave Deichthal, Metternich és a magyar kérdés 1836–1837-ben (2016).
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Miskolczy Ambrus |
Megjelenés | 2016 |
Terjedelem | 298 oldal |
Kötészet | keménytáblás, cérnafűzött |
ISBN | 9789634141655 |
Sorozat | Fontes Ethnologiae Hungaricae |