A ​kötet, melyet az olvasó a kezében tart a mai olasz néprajztudomány és kulturális antropológia egyik kiemelkedő alakja, Francesco Faeta különböző témaköröket érintő munkáit tartalmazza. A szerző kiemelten fontos feladatának tekinti a délolasz parasztság tanulmányozását, mely kapcsán egészen közelről vizsgálja meg az antropológia néhány általános elméleti és módszertani megoldását az olasz események néhány aspektusára vonatkoztatva.

Találkozunk ebben a könyvben rendőrökkel, akik a kihalt éjszakai országúton a Ladájában ládába zárt hiúzokat szállító állatorvost igazoltatják, graffitizésért megkorbácsolt amerikai fiatallal, komondor nagyságú oroszlánokkal, és embert ölni képes madarakkal is. A szerző állatorvos, aki munkája révén Új-Zélandtól Dél-Amerikáig a világ számos országában járt. Könyvében az események sodrásának visszaadására törekszik, bemutatja az egzotikus színhelyeket, állatokat. Bepillanthatunk egy thai családapa és két felesége életébe éppúgy, mint egy új-zélandi kenguruexportőr mindennapjaiba. A könyv élvezetes olvasmány lehet állatkedvelő felnőtteknek és kalandvágyó ifjaknak egyaránt.

A ​tanulmánykötet öt magyarországi település példáján annak a kérdésnek a megválaszolására törekszik, hogy a napjaink Magyarországán zajló – különböző típusú – migrációs folyamatok hogyan befolyásolják a vizsgált falvak gazdaság- és társadalomszerkezetét, milyen változásokat hoznak létre egy-egy lokális közösség mindennapjaiban: a településkép átalakulásában, a társadalmi hierarchiák átrendeződésében, az ott élő és dolgozó emberek munka- és életkörülményeiben.
A kötet tanulmányai azt a jelenséget kívánják feltárni, hogy az „idegenek” felbukkanása – legyenek azok a városból kiköltöző különböző társadalmi rétegek, külföldről érkező, esetleg le is telepedő, módos vagy kevésbé módos turisták – milyen hatással van a helyi társadalmakra, milyen pontokon rajzolja át a 21. század eleji magyar falu képét, s a kialakuló „új helyzet” mennyiben segíti vagy éppen hátráltatja az adott települések túlélési stratégiáit.

Munkáinak fő témája a saját csoport és a másik csoport(ok) viszonyának ábrázolása, valamint az etnikai sztereotípiák szerepe a különböző folklór műfajokban. Magyarországon főképpen cigány mesemondókkal, cigány mesék gyűjtésével, elemzésével és kiadásával (magyar, cigány, francia, illetve angol nyelven) foglalkozott.
A tyukodi Erdős Lajosnál először 1956-ban és 1961-ben, majd hosszú szünet után 1984-ben és 1985-ben jártak a kutatók, hogy mesekincsét lejegyezzék, de szövegeinek kiadására csak most került sor.

A lészpedi szent leány látomásai

A magnetofon-felvételek időrendjében közölt elbeszéléseken végigvonulnak Jánó Ilona életének legfontosabb eseményeiről és legmélyebben átélt vallási élményeiről: mennyei, purgatóriumi és pokolbeli látomásairól, valamint a hozzá látogató szent személyek: Krisztus, Szűz Mária, szentek, a Sátán, vagy a halottak jelenéseiről szóló tudósítások.

E tanulmánykötet a szerző magyar ökofalvakról írt munkáiból nyújt válogatást. Az ökofalu olyan alternatív életmód-kísérlet, amely viszonylag keveseket vonz, és még kevesebb azoknak a száma, akik a szándékon túl meg is tudják valósítani. Mivel a magyarországi ökofalvakban lakók lélekszáma legfeljebb 500 fő, azt gondolhatnánk, hogy valójában marginális jelenségről van szó. Mégis érdemes vele foglalkozni: egyrészt mert az ökofalusi értékrend vizsgálata - tehát, hogy mi ellenében és mi mellett jön létre - jelen társadalmunk problémáinak diagnózisa lehet; másrészt mert rendkívül érdekes társadalmi kísérlet, amely a társadalomtudományok számára (is) izgalmas kutatási terepet kínál, önmagán túlmutató kérdéseket vetve fel.