Hírek

Interjú

2024. 11. 19. 09:46:29

„Pislákoló valószínűség” – interjúkötet a magyar őstörténetről

Kenessei András: Árpádtól Istvánig

Legfrissebb Posztok

Katasztrófa a sorok között: Csernobil, a sajtó és a hagyaték – Beszélgetés Boldog Dalma médiakutatóval az atomkatasztrófáról, a magyar sajtó reakciójáról és a hallgatás örökségéről

Csernobil. A szó önmagában is súlyos, ami mély krátert ütött a 20. század utolsó negyedének kollektív tudatalattijában. Miközben 1986. április 26-ig Csernobil – ahogy 2019-ig a tízmilliós Vuhan – nevét Magyarországon alig ismerték, hamarosan egy egész korszak szimbólumává vált. Immár nem földrajzi név, és nem is csupán egy ipari katasztrófa hívószava – hanem egy pillanat, amikor a technológiai voluntarizmus, az államszocialista hatalomtechnika és a globális információs ökoszisztéma egyszerre remegett meg.

Rembrandt és a festészet kopernikuszi pillanata – beszélgetés Rényi András művészettörténésszel a nagy művészetről, az időről és a képek színjátékáról

Ez a beszélgetés Rembrandtról szól – de nem a megszokott módon. Rényi András, az ELTE professzora Rembrandt képeiben a filozófiai drámára mutat rá. Szerinte Rembrandt művészete abban úttörő, hogy a kép nála színpaddá válik: a fény és az árnyék, a gesztus és a tekintet nemcsak elbeszél, hanem létrehozza azt a tapasztalatot, amelyben a néző maga is szereplővé válik. Beszélgetésünk különös fordulatot vesz, amikor a Rembrandt képei mögött meghúzódó drámák, bibliai történetek terében találjuk magunkat.

A tudat örvényei - Beszélgetés Szummer Csabával asszociációkról, emlékekről és a tudat térképeiről Freudtól Merleau-Pontyig

Mi van akkor, ha a világ, amit látunk, csupán vékony hártya a tapasztalat mélyebb rétegei felett? Ebben a beszélgetésben Szummer Csaba pszichológus és filozófus leemeli a bögre nevű hétköznapi csodát az asztalról, és megmutatja, hogy a valóság nem tárgy – hanem viszony. Nem dolog – hanem élmény.

Freuddal indulunk, Merleau-Pontyval folytatjuk, és meg sem állunk a pszichedelikus tudatkitágítás határáig. Mert a tudat nem analóg masina, hanem örvény, emlékekből, érzésekből, vágyakból és régi történetekből fonódó hálózat.

„Az az igazság, hogy tényleg mindenünk megvolt, nem igaz?” – a jólét világán túli oktatásról

Hol kezdődik a jövő, és vele a bolygónk összeomlása? Ha pedig már benne járnánk – miért „szándékoltan tudatlan” a jelenünk? Ginie Servant-Miklós kritikai pedagógiai praxisával a jövő és a jelen adottságain elmélkedve igyekszik a felsőoktatásban tanulók képzését hozzáigazítani a rájuk váró kihívásokhoz.

Beszélgetés Lányi Andrással - egy lehetetlen, mégis valóságos magyar 19. századról

Lányi András a vendégünk ma – filmrendező, filozófus, zöldgondolkodó, örök kételkedő, aki új könyvében nem egyszerűen a múltba néz, hanem azon is elgondolkodik, miért nem nézünk oda többet. Ez a beszélgetés a 19. századból indul – Széchenyi, Kemény Zsigmond és Görgei világából –, de nagyon is a mához szól. Szó lesz történelemről és ökológiáról, emlékezetről és feledésről, kudarcokról és meggyőződésről. Tartsatok velünk – keressünk együtt utat egy élettel teli történelembe, és egy eleven jövőbe. Egy beszélgetés a haza emlékezetéről – meg a felejtésről. És arról, mit üzennek nekünk azok, akiket már rég nem hallunk.