A játékkötetek Klaus W. Vopel inspirációira épülnek, de adaptálásukban sok-sok kisgyermek és óvónő vett részt. Ezeket a szálakat fogta össze Gőbel Orsolya.

Magyarország és a nemzeti azonosság 1989 után

A társadalmi emlékezet: térkép. Megmutatja, hol a helyünk a világban. A magyar nemzeti emlékezet térképeit e könyvben egyszerre rajzolja az állam, valamint olyan egyének, akiknek a hovatartozása kényszerűen megkérdőjeleződött a 20. század folyamán.

Bugovics Zoltán szociológus, tudományos fokozatát (PhD) társadalmi, területi folyamatok elemzése témájából szerezte. Érdeklődési köre a területi identitás elemzése, értelmezése, a média és a nyilvánosság viszonya, a manipuláció jelenléte, valamint az előítélet, a sztereotípia világának elméleti szociológiai vizsgálata.

Az ember társas és társadalmi lény, azaz közösségben és társadalomban él és érvényesül. Az egyének, családok, közösségek és rétegek helyzete
között jelentős különbségek, társadalmi egyenlőtlenségek mutatkoznak. A történelem folyamán a társadalmi egyenlőtlenségek növekedtek.
Különösen kiéleződtek korunkban, a globalizáció világában.

„Míg a Szerettem másképp is a kamaszkor lázadó, identitáskereső oldalát mutatja meg, addig a Mégis van apám egy család titkaiba vezeti be az olvasót. Visszább vagyunk az időben, jóval visszább, az Orheim-társaság 1974-ben alakul, majd a kis Jarléval kibővülve 1988-ig, a válásig működik. (Jól, rosszul, de egyben van.) És ahogy a Szerettem másképp is otthonos érzést hozott nekem (hiába játszódik a regény Norvégiában, van az európai kamaszokban valami rémületesen közös), ez az új könyv is elevenembe talált.”
(Karafiáth Orsolya)