Az emancipáció szociológiájának vázlata

 

Paul Ricœur (1913–2005) a 20. századi filozófia egyik legjelentősebb alakja. A fenomenológia, a filozófiai hermeneutika, a narratív identitás, a metaforaelmélet, az irodalom-, s a történelemelmélet terén megkerülhetetlen a munkássága.

 

A kötet struktúrája új elemeket rejt. Tanulmányok és lejegyzett elbeszélések váltogatják egymást, segítve az olvasót – laikust és tudóst egyaránt – a hagyomány és hiedelem viszonyának mélyebb megértésében. Miként működik a hiedelmek rendszere, rendszernek nevezhető-e egyáltalán? A tudós érdeklődő kutatási vágya és az élő hagyomány találkozásának lenyomatát ismerhetjük meg az interdiszciplináris szemléletű kötetből.

Fordításoktatás és könyvkiadás

Jelen kötet Ernst-Wolfgang Böckenförde jog- és vallásfilozófiai, államelméleti munkásságából szemelget, főként olyan tanulmányokat állítva középpontba, amelyek jog és erkölcs, vallás és jog bonyolult viszonyrendszerét veszik górcső alá, és máig ható tanulsággal szolgálnak.

 

Az Ószövetség gondolatvilágának kétféle megközelítése, a vallástörténeti és a teológiai, igen közel áll egymáshoz, mégsem azonos. A vallástörténeti a vallási gondolatok kialakulását, azok hátterét és a gyakorlatban való megjelenését, a vallásgyakorlatot vizsgálja, míg a teológiai magukra a gondolatokra, azok tartalmára és összefüggésrendszerére koncentrál.

 

Martin Pollack az 1900-as évek Amerikájába irányuló galíciai kivándorlásnak az árnyoldalairól mesél, melyek meglepő hasonlóságot mutatnak mindazzal, amivel a migránsok napjainkban is szembesülnek. Bemutatja az örök veszteseket, akik egy jobb életet keresnek és az örök nyerteseket, akik – ma éppúgy, ahogy régen is – mások kárán nyerészkednek.

 

Füzetünk a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola 2021. március 20-án rendezett online tudományos konferenciáján elhangzott előadások szerkesztett szövegeit tartalmazza.