A könyv a pszichobiológiai alapokon nyugvó alternatív ötfaktoros személyiségmodellt és a modellen alapuló Zuckerman–Kuhlman–Aluja személyiségkérdőívvel kapcsolatos változó- és személyorientált kutatásokat mutatja be. Célja, hogy a kérdőív alapját képező faktoranalitikus szemléletet összehasonlítsa egy újfajta személyorientált megközelítéssel, amely révén a tipikus személyiségprofilok, -klaszterek feltárhatóak. A könyv olyan kutatásmódszertani példákat is kíván nyújtani, amelyek nemcsak a személyiségpszichológia, hanem más tudományok (például orvostudomány és szociológia) művelői számára is hasznosak lehetnek. A könyv a példák mellett sok gyakorlati tanácsot és útmutatót is tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan készíthetőek el a modern személyorientált klaszterelemzések. Ily módon az olvasó lépésről lépésre megtanulhatja, hogyan végezhet modern klaszterelemzéseket, és hogyan tudja azokat validálni, ellenőrizni. Az elemzések megismerése minden olyan kutatás számára hasznos lehet, amely során nagymintás elemzések készülnek. 

A kötetet ajánljuk minden olyan szakembernek, aki szeretne átfogó képet kapni a kognitív viselkedésterápiák új hullámához kapcsolódó terápiás módszerekről. A kötet a Benda Kálmán Szakkollégium Pszichológiai Műhelyének együttműködésével valósult meg.

Daseinanalitikus neurózistan és pszichoterápia

A jelen kötet Holger Helting könyve után a második olyan mű, amely a daseinanalízis elméletét és gyakorlatát átfogóan mutatja be. A könyv első fejezetei a freudi pszichoanalízis filozófiai hátterét vetik össze Heidegger daseinanalitikájával, eleven példák segítségével. A további fejezetek pedig a szerző személyes tapasztalatai és a szakirodalomból vett példák alapján hasonlítják össze a daseinanalízist egyéb pszichoterápiás irányzatokkal, mutatják be az analitikus munka gyakorlatát, a terapeuta-páciens viszonyt, illetve az analitikusképzést

Trauma és nosztalgia

Hogyan és miért alakulnak ki olyan emlékek, melyek aztán nem eresztenek? Olyan emlékek ezek, amelyek a múltat nem múltként, hanem örökké tartó és változatlan jelenként tárják elénk. Ezek az emlékek egyszerre dominálják a fantáziát és az emlékezetet, strukturálják a tudatot és a tudattalant. Az embert szubjektivitásának börtönébe zárják, miközben a traumatikus történelmi események könnyen társadalmi szintre is léphetnek.

Egy filozófiai összecsapás analízise

Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy a 20. század két kiemelkedő gondolkodójának, Edmund Husserlnek és Martin Heideggernek a szellemi párviadalát nyomonkövesse, és filozófiai összecsapásukat alaposan dokumentáltan bemutassa. Egyben arra is vállalkozik, hogy összehasonlító analízis révén rávilágítson a rejtett törésekre, tektonikus feszültségekre, melyek a két gondolati alakzatot meghatározzák.

A ​mítosz filozófiája az emberi kultúra egyik legzseniálisabb teljesítményén, a görög mitológián keresztül közelít normalitás és őrültség, szerelem és felejtés, emberi és nem-emberi, élet és halál határainak és ellentéteinek alapkérdéseihez – azzal a célkitűzéssel, hogy kitapogassa a határok létrejöttének, megképződésének forrását. Mi a normalitás, és mi az őrület? Beszélhetünk-e az őrület valóságáról, vagy inkább – az őrület illúziójáról?

E kötetben két, egymással több különböző ponton érintkező témának szentelt tanulmányokkal találkozhat az olvasó. Egyrészt az érzelmek teoretikus elemzése és a tudatos emberi életben betöltött jelentése, másrészt maga a jelentés, a jelentésesség jelenségének a megélése és elméleti problémáinak elemzése áll az itt található vizsgálódások fókuszában.

Ki is volt valójában ez a rejtőzködő zseni, aki egész életművét álnevek útvesztőjében komponálta meg, egymással párbeszédekbe kezdő, ellentmondásokba torkolló, polemikus és mégis egységes szerkezetben, amely sokkal többet árul el a világról és a belé vetett ember dilemmáiról, mint a legbölcsebb monológ árulhatna?