Mikortól és honnan tudják a csecsemők, hogy a tárgyak akkor is léteznek, ha éppen nincsenek velük perceptuális kapcsolatban? Mikortól és miként tulajdonítanak konzisztenciát a másik személy vélekedésrendszerének a gyermekek? 

A tér kutatása a fizika szempontján túlmenően a 20. század építészetelméleti és filozófiai kutatásainak egyik központi tartalma, amely az építészeti gyakorlat valóságában is befolyásolta térrel való kapcsolatunkat. A kutatási téma filozófiai mélységű (Heidegger, Bollnow, Derrida, Deleuze, Virilio és sokan mások) felvetését és megalapozását követően a század közepétől sorra-rendre alakultak ki azok a kutatási területek, amelyek egy-egy tudományág szempontjából vizsgálták a témát. Ezek közül feltétlen kiemelést érdemel a környezetpszichológia, amely önmaga által definiált folyamatos határhelyzetben van, lételeme az interdiszciplinaritás.

„A ​személyiség tanulmányozása a pszichológia nemcsak legbecsvágyóbb területe, hanem ugyanakkor a legidősebb is” – írja Atkinson. A személyiséggel foglalkozó pszichológia izgalmas, egymásnak sokszor ellentmondó, új és újabb elméletek, nézetek tárháza, egyszersmind a legrégebbi, az ókor óta művelt tudományterület. A korszerű személyiségpszichológia alapvető ismeretei nélkülözhetetlenek a különböző, emberekkel foglalkozó tevékenységekben – legyen az nevelés, vezetés, befolyásolás, meggyőzés vagy gyógyítás.

A szülők feladata Dolto szerint az, hogy beszéljenek a gyermekükhöz, hogy megmutassák azokat a határokat, amelyek átlépése lehetővé teszi, hogy a gyermek növekedjen, és megnyíljon valami új felé. Dolto szimbolikus kasztrációnak nevezte ezt a küszöböt, amelyen a gyermeknek át kell lépnie ahhoz, hogy emberré váljon anélkül, hogy a veszteség elviselhetetlen lenne. A gyermek függősége szülei szavaitól oly alapvető, hogy Dolto a szülőket is bevonta a konzultációba. Csak a szülők segítségével lehet a gyermek nehézségei és a családi tudattalanban rejlő problematika közötti összefüggéseket megvilágítani. Ez engedi meg a gyermeknek, hogy elinduljon a saját útján, ahelyett, hogy a szülei problémáját élné újra a saját nehézségein keresztül.

A kötetben bemutatásra kerülő kutatás célja a droghasználat, elsősorban az illegális drogok használatának hátterében megbúvó néhány személyiségpszichológiai és családi tényező feltárása, elemzése volt. A kutatás során elsősorban arra kerestem a választ, hogy mi a droghasználat funkciója a személy életében. Ezen kérdés megválaszolásakor, nem titkoltan, éltem azzal az előfeltevéssel, hogy amennyiben a droghasználatot értékmentes jelenségként próbáljuk értelmezni, akkor felfedezhetjük annak logikáját, racionalitását.

A ​gyerekek között — szülőként, pedagógusként a munka során — könnyen elveszíthetjük a fonalat, eltévedhetünk; indulataink, beidegződéseink nehezít¬hetik a helyzetek, kapcsolatok megértését, eredményes kezelését. A nevelésről való gondolkodás (annak eredményeképpen a neveléssel kapcsolatos fogalmak — a gondolkodás viszonyítási pontjai) segíthetik a gyakorlat problémáit értel¬mezni, segíthetnek tájékozódni a mindennapok pedagógiai történéseiben, és segíthetnek a helyzeteknek megfelelő lehető legjobb megoldások megtalálásában.